Folia archeologica 13.
Szakács Margit: A Vidacs-gépgyár története
314 Szakács Margit IV. Vidacs gyárának hírnevét ekéivel alapozta meg. A többi gépészhez hasonlóan ő is külföldi gépek utánzásával készítette munkáinak nagy részét, de állandóan arra törekedett, hogy ezek a hazai viszonyoknak megfelelően átalakítva, jobbá és lehetőleg olcsóbbá téve kerüljenek ki keze alól. Több külföldi ekét másolt le, míg végül is a hohenheimi ekét tartotta legalkalmasabbnak, mint amelyet a magyar talajviszonyoknak megfelelően lëhet módosítani. A neve alatt forgalomba hozott ekék mind külső alakjukra, mind alkatrészeikre nézve közel álltak az addig használatban levő magyar faekékhez. A kettő közötti lényeges különbség volt, hogy a Vidacs-ekén a gerendelyen és az ekeszarvon kívül minden vasból készült, másrészt a kormány alakja, amely a korábbi ekéken egyenes deszkahasáb volt, a Vidacs-ekén pedig sajátszerű felfelé domborodó lemez, vasból préselve. Ez a föld jobb megfordítását eredményezte. Vidacs javított a beállítás szabályozhatóságán is. Szerkezete ugyanakkor egyszerű és könnyen kezelhető volt. 1855-től a különféle talajviszonyoknak megfelelően három fajta ekét gyártott. Két év múlva egy negyedik fajta eke gyártását is megkezdték, majd az angol Howard-féle ekék készítését, amelynek terjedése akkor indult meg. 72 Ennek ellensúlyozására vette tervbe 1860-ban a Vidacs-gyár А, В, С elnevezéssel újabb három ekefajta gyártását. А С elnevezésű Howard—Vidacs-eke alakja a Howard-, szerkezete a Vidacs eke után készült. Ezek bevezetésére elsősorban az angol gépek versenye késztette a gyár vezetőit. Az öntöttvas Vidacs-eke a faekékkel szemben lényeges előrehaladást, technikai fejlődést jelentett, ezért az eke fejlődéstörténetében jelentős helyet foglal el. 7 3 Az ekéken kívül Vidacs több eszközön módosított. Elsősorban az ekéhez szorosan hozzátartozó eketaligán, amelyen angol mintára végzett átalakítást. Sokat munkálkodott a cséplőgépek tökéletesítésén is. Már az 1846-os kiállításon bemutatott egy, az akkori műhelyében készült és javított svéd cséplőgépet, amelyet Vidacs saját találmányú lóheremag cséplővel kötött össze. 1861-ben a Clayton-féle gőzcséplőgép után készített gabonatisztító és zsákoló szerkezettel ellátott cséplőgépet hozott ki. 7 4 Nevesebb gyártmányai voltak még a szecskavágók és a szabadalmazott Vidacs-féle tisztító és szelelőrosták. Az előbbiek pesti műhelyének első gyártmányai közé tartoztak és az 1846-os kiállításon ekéin kívül elismerésre méltónak találták a hazánkban ő általa elsőnek készített csehországi szecskavágót is. A gyár 1873-tól, a gazdasági krízis leküzdése után, már csak vegetált. Ujabb cikkeket nem tudott kihozni. Még 1858-ban rátért a gőzgépek és kazánok gyártására, ezeknek készítése, vagy többnyire javítása biztosította fennmaradását a válság után. A 60-as, 70-es években, a kapitalizmus előrehaladásával ezek iránti kereslet megnőtt és a gazdaságok, valamint gyárak részére történő megrendelések tartották fenn az egyre inkább javítóműhely jelleggel bíró gyárat. 7 2 GL 1857. 362. ' 8 A napjainkig fennmaradt két Vidacs-féle eke egyikét a műegyetem, másikat a Mezőgazdasági Múzeum őrzi. ' 4 GL 1861. 539.
