Folia archeologica 13.
Szakács Margit: A Vidacs-gépgyár története
308 Szakács Margit tott a külföldi gépeknek is. Behozataluk még a reformkor végén megindult, főleg néhány nagyobb, főúri gazdaság részéről. Leginkább az angol és amerikai gépek használata terjedt el, melyeknek behozatala a 60-as évektől emelkedett. A legismertebb külföldi cég, a Clayton-féle vállalkozás, melynek raktára a vasúti indóházzal szemben volt, ekkor még lincolni és bécsi gyárainak gépeit terjesztette. 3 5 Áruival és a többi külföldi árucikkekkel nehezen versenyezhettek a magyar készítmények, még ha olcsóbbak voltak is. A fokozódó igények azonban, amelyek a mezőgazdaság tőkés átalakulásával jelentkeztek, megadták a lehetőséget a magyar gépgyárak további fejlődéséhez, megszilárdulásához. III. Vidacs 1854-ben létesített Két Nyúl utcai gyára ez időszak legjobb időpontjában kezdte működését. Ki tudta használni a kezdődő konjunktúrát, amely a mezőgazdasági gépek fokozottabb használatba vételét segítette elő. Gyárát 1856-ban olyan segédgépekkel és szerszámokkal látta el, hogy a cséplőgépeket jutányosabban készíthette. 3 6 Két év múlva újabb beruházásokkal bővítette üzemét. 1858-ban mintaműmalom felállítására kért engedélyt, amelyet a gyári telekkel közvetlen szomszédságban levő, hat éve bérelt telken létesített. 3 7 Ezzel kettős célja volt: egyrészt, rátérve a malom berendezések készítésére, gyártandó malomgépeinek ezáltal akart nagyobb kelendőséget biztosítani, másrészt a malom által a közvetlenebb haszonszerzés is sarkallta, amint ez kérelmének indokolásából kitűnik: „. . . s minthogy e féle az ország gazdászatára nézve tetemes horderővel bíró mintaműmalom nem létezhetik anélkül, hogy az a helybeli szükségletre lisztőrléssel ne foglalkoznék s eként a belé fektetett tőkének némi hasznát időről időre ne adja. . . " 3 8 A malmok működtetése a tőkegyűjtésnek azt a módját jelentette, amely viszonylag a legtöbb és leggyorsabb hasznot hajtotta, ezt vette igénybe Vidacs huzamosabb ideig gyára fejlesztésének ebben a periódusában. A malom 24 lóerejű gőzgéppel működött, hetenként 1000 (bécsi) mérő búza megőrlésére. A hat kőre tervezett malom megindulása évében csak három kővel működött, de a következő évben már teljes kapacitással. 3 9 A mintaműmalom felállításával egyidejűleg kért engedélyt gyárában építendő három új gépműhelyre. 4 0 Fejlődését mutatja munkásainak megnövekedett létszáma, amely az 50-es évek végén 120 főre emelkedett, 4 1 valamint gyártmányainak mennyiségi növekedése. Csupán ekékből 6000-et készített 1857-ben. 4 2 A további fejlesztést célzó tervek azonban hamarosan akadályba ütköztek, mivel anyagi helyzetét megrendítették a beruházások, és súlyosbította a gazdasági helyzet rosszabbodása, amelynek következtében tőkehiány lépett fel. » 5 Uo. 1858. 60. a« Uo. 1856. 108. »' Főv. Levéltár. II. 178/1858. 8 8 Uo. 3 9 GL 1858. 306, 1859. 16. 1 0 Főv. Levéltár. VI. 64/1858. " VU 1859. 349. 4 2 GL 1857. 170.
