Folia archeologica 13.

Szakács Margit: A Vidacs-gépgyár története

302 Szakács Margit akkor Vidacs bérbe vette a Schlick-féle vasöntödét a Két Nyúl utcában három évre, utána pedig az véglegesen tulajdonába került.

1

3 Üzleti kapcsolata Röckkel azonban 1856-ig megmaradt. A magyar ipart támogató mozgalmak kedvező talaján Újvilág utcai műhelye gyors fejlődésnek indult. 1845-ben megkapta a pesti polgárjogot

1

4 és a következő évben első sikerét aratta gyártmányaival az iparműkiállításon. Bemutatott árucikkei a mezőgazdaságban leginkább használatos eszközök, nagyobbrészt ekék voltak.

1

5 Mindezek fő gyártmányai a későbbi években is, mindinkább bővülő választékban. Ekéinek egyikét, amelyen lényeges újítást végzett, nemcsak arany érdempénzzel tüntették ki, hanem a kiállítás bíráló bizottsága arra is érdemesnek tartotta, hogy készítője nevét viselje. A Vidacseke (90. ábra) ettől kezdve műhelyének legnagyobb mennyiségben készülő főcikke lett. 1848 májusában lakását és üzemét a Józsefvárosba helyezte át, a József utca 930. sz. alá.

1

6 Fejlődését egy időre megakasztotta itt a szabadságharc, amikor Vidacs a szabadságharc szolgálatába állva, megszüntette az ipari termelést és honvédségi felszerelési cikkeket gyártott és állítólag egy ágyút is öntött a honvédség számára. Utána hónapokig szünetelt az üzem, majd 1850-től kezd újra megindulni a fejlődés útján. Az ötvenes évek elején azonban még sok nehézséggel kellett megküzdenie. Ez volt a legnehezebb időszak, amelyet Vidacs úgy próbált áthidalni, hogy a kész gyártmányok mellett azok részeinek gyártását is megkezdte.

1

7 Az ekék különféle részeinek és vasrészeinek — mint pl. ekefej, kormány és szántóvas — készítése megkönnyítette az eladást, mivel ezáltal az eke lényegesen olcsóbbá vált. A fejlődést segítette az a körülmény, hogy megindult a mezőgazdaságbari a kapitalista viszonyok fejlődése. Vidacs a maga részéről is megtett mindent a gyártás fejlesztése érdekében, igyekezett mind több és jobb árut készíteni és ezek iránt minden módon a szélesebbkörű érdeklődést felkelteni. Ezt célozta az a kiállítás is, amelyet 1852-ben, a Medárd-napi vásár alkalmával rendezett gyárának udvarán, kilátásba helyezve a gépekkel történő próbákat is.

1

8 A kiállítás, amely mennyiségileg és választékát illetőleg egyaránt mutatta a Vidacsgyártmányok fejlődését, sok érdeklődőt vonzott a gyárba és hírnevének az egész országban való terjedését mozdította elő. Két évvel később a Magyar Gazdasági Egyesület köztelkén rendezett gazdasági gép- és eszköz kiállításon a Vidacs-cikkek még nagyobb mennyiségű növekedést mutattak: 38 különféle készítményével messze maga mögött hagyta a többi gépgyártót.

1

9 József utcai üzemében ekkor már 12—18 munkással dolgozott és nemcsak rendelésre, hanem raktárra is készítette termékeit. Raktárát a Szervita téren tartotta fenn. Vevőkörének szélesedésével emelkedett gépeinek és eszközeinek kelendősége és növekedett tőkéje, amelyet a gyár további fejlesztésére fordít»* Iparlap 1861. 81.; Galgóc?y K., i. m. 117. 1

1 Illyefahi, Pesti polgárok 1686—1848. 1

6 Tárgyjegyzék az 1846. évi iparműkiállításhoz. 38. 1

6 MG 1848. 895. Az üzem a József utca és körút sarkán, kb. a mai József u. 4. sz. alatt volt. " GL 1850.237. 1

8 GL 1852. 527. 1

9 GL 1854. 292.