Folia archeologica 13.

Rózsa György: A Magyar Történelmi Képcsarnok néhány újabb biedermeier képe

294 Kd^sa György valósult meg. Heinrich 1829-ben megfestette Kazinczy képmását Ender János kompozíciója alapján, noha az író ült is neki. Az eredeti festmény Kisfaludy Károlyhoz került és nem maradt ránk, csak Röhn Alajos litográfiájából ismerjük a kompozíciót.

1

7 Heinrich 1830-ban családi képmással szerepelt a pesti kiállításon,

1

8 valószínűleg Brunswick Ferenc és felesége arcképével, amelyet Kazinczy egy helyen részletesen és nagy elismeréssel ismertet.

1

9 Ez a most bemutatott családi képmáshoz állhatott közel. Az 1830-as Aurora-kötetben Heinrich „Judit" c. gyenge illusztrációja Kari Rahl acélmetszetében jelent meg.

2

0 A művész szoros kapcsolatban állott a Brunswick-családdal is, lehet, hogy ők hívták Pest-Budára, mert Kazinczy egyik levelének címzésétől kiderül, hogy náluk lakott. Kapcsolatukat az említett családi kép mellett Brunswick Ferenc^ ismeretlen helyre került képmása

2

1 és Brunswick Józsefnek Ehrenreich Ádám rézmetszet sorozatában 1826-ban megjelent arcképe is bizonyítja.

2

2 Heinrich 1831-től Münchenben működött és főleg miniatűrjeivel aratott sikereket.

2

3 Néhányszor később még szerepelt pesti kiállításokon.

24 Legutolsó rá vonatkozó adatunk 1859-ből való.

2

5 A most bemutatott kép valószínűleg Bécsben keletkezett, az ábrázoltak életkorából következtetve az 1850-es években. Ezenkívül a Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályán egy ismeretlen nőt ábrázoló, 1843-ban festett akvarelljét

2

6 és a Történelmi Képcsarnokban egy színes krétarajzát őrzik. Bár ez utóbbi nem új szerzemény, de mint a nálunk kevés művével képviselt művész kvalitásos alkotása, megérdemli a bemutatást. (XLII. t. 2.) Itt a művész kevés eszközzel tud sokat mondani. A ruházat nem vonja el a szemlélő figyelmét az értelmes, középkorú férfi arcáról. A finoman kidolgozott, közvetlen hatású rajz Dr. Tormay Károlyt, Pest város igazgató főorvosát, közegészségügyi írót és a szekszárdi városháza tervezőjét ábrázolja, és 1850-ben keletkezett.

2

7 Ez az évszám lehetővé teszi annak feltételezését, hogy a művész esetleg ebben az időben is járt Pesten.

2

8 " Kazinczy Ferenc Levelezése. XXI. 5018, 5020, 5025, 5033, 5062, 5078, 5248; XXII. 5623. sz.; Vö. Rózsa Gy., Művtört. Ért. 6(1957) 183, 191. 1

8 Der Spiegel 1830. 405. 1

9 Kazinczy Ferenc Levelezése. XXII. 5623. 2

0 Hasznos Mulatságok 1829. II. 313. 2

1 Papp V., Beethoven és a magyarok. (Bp. 1927) 42—43 között. A kép alatt téves aláírás: „Tugut festménye". 2

2 Ró

zsa Gy., Művtört. Ért. 8(1959) 63. 2

8 Nag/er, G. K., i. h. 2

1 1842-ben és 1857-ben. Lásd: Éber L.—Gombosi Gy., Művészeti lexikon. I. (Bp. 1935) 449. Az 1834-es kiállítás említése itt tévedés, mert azon Heinrich Ferenc szerepelt „Dunaparti jelenet" c. képével. Vö. Honművész 1834. 429. 2

5 Thieme, U.—

Becker, F., i. m. 305. 2

8 Ltsz. 1955—-5581. Kiállítva a Magyar grafika 150 éve c. kiállításon a Fővárosi Képtárban 1943-ban. 133. sz. 2

7 Színes krétarajz, 29,1x20,8 cm. Jelezve jobbra lent: „Th. Heinrich/28.Ap.l850." Ltsz. 9487. 2

8 Itt kell megjegyeznünk, hogy az irodalom tévesen egy litográfiát is kapcsolatba hoz Heinrich nevével. Gersz> T., i. m. 151. A kérdéses lapon a keresztnév rövidítése „I", ezt olvasták tévesen nagy „T"-nek. A mi Heinrichünk azonban nevét minden ismert művén „Th"-val rövidítette, ami megfelelt az akkori német helyesírásnak. Kőrajzolói tevékenységéről egyébként semmit sem tudunk. A tévesen neki attribuált litográfiát az az egyébként alig ismert I. Heinrich nevű kőrajzoló készítette, akinek egyetlen biztos művével a szignatúra írásmódjában és stílusában teljesen megegyezik. Vö. Gerszi T., i. m. 151.; Összetéveszti a két művészt Nagy Z., A magyar litográfia története. Disszertáció. (Bp. 1934) 96. is.