Folia archeologica 13.
Rózsa György: A Magyar Történelmi Képcsarnok néhány újabb biedermeier képe
A Magfar Tört. Képcsarnok néhány újabb biedermeier képe 295 Orlai Petrich Somának (1822—1880), a XIX. század érdekes magyar festőegyéniségének egy fiatal férfit ábrázoló képmása szintén újabban került a gyűjteménybe. 2 9 (XLIII. t. 1.) A romantikus hatású képen a fiatalember repkénnyel befuttatott kőfal előtt áll és baljával fáradt tartásban mellvédre könyököl. A mellvéden heverő papírlapon a következő verssorokat olvashatjuk: „A búcsú elhangzott ajkimról, De véres a seb szivemen, Anyám! hazámtól elszakítva Csak áldásod jő még velem. S még is csak ez a mit kivánok, Ez védelmezhet meg csupán, Minden gonosz ijedve hátrál Ha meg nevezlek jó anyám!" A környezeten és a ruházaton érvényesülő hideg színek, a kő szürkéje és a levelek haragos zöldje, a kabát feketéje, a hanyagul vállra vetett köpeny barnája, a nadrág szürkéje, az eget eltakaró piszkos felhőkkel borongós, szomorú hangulatot árasztanak. Ugyanez a szomorúság tükröződik az arcon is. Csak az ingnek a mellényből kivillanó fehér foltja és a papírlap élénkítik a színezés tompaságát. A vers, az előtér jobb sarkát kitöltő utazótáska a kesztyűvel, szellemi foglalkozásra, a kissé modoros hajviselet és a hanyag eleganciával viselt ruházat, előkelő származásra vall. A fiatal férfi kilétének megállapításához Barabás Miklós 1857-ben készült, Nádasdy Tamást ábrázoló litográfiája segít hozzá. 3 0 (XLIII. t. 2.) Orlai festményén megőrizte a litográfia beállítását, csak a magyar ruha helyett alkalmazót úti öltözetet. Nádasdy Tamás, Nádasdy Lipót és Forray Júlia fia, 18 éves korában, 1855-ben külföldi tanulmányútra indult nevelőjével, Gyulai Pállal. Berlin és Párizs után Münchenbe érkeztek, itt azonban az ifjú 1856-ban hirtelen meghalt. Gyulai, 11 évvel fiatalabb tanítványa emlékét, baráti viszonyukat bizonyító „Barátom halálára" c. versével örökítette meg. Barabás litográfiája egy évvel az ábrázolt halála után keletkezett, tehát nyilván nem élet után készült. A család valószínűleg egy korábbi képmás alapján rendelte meg, Orlai, aki szintén családi megrendelésre dolgozott, Barabás litográfiáját, vagy esetleg annak ismeretlen előképét, vehette alapul festményéhez, amely a terjesztésre alkalmas kőrajzzal szemben reprezentatív méretű műalkotással örökítette meg a fiatalember vonásait. A korán elhunyt gróf költői tehetségének a mellvéden elhelyezett verssorok állítanak emléket. A kép tehát nem élet után készült. A közvetlen modelltanulmányozás hiánya mellett a jellemábrázolás hatásosságát a nyilván családi óhajra elhelyezett rekvizitumok (vers, utazótáska, repkény) is csökkentik. Elvonják a figyelmet a képen túl kicsi helyet betöltő fejlői. Orlainak ismerjük ennél jobban sikerült portréit is (Petőfi, Anyám). A kép mégis érdemes figyelmünkre, nemcsak a ! 9 Olajfestmény, vászon, 99x130 cm. Jelezve balra lent: „Orlai 858." Ltsz. 53.24. A képet 1960-ban Lakos Lajos restaurálta. 8 0 Gersli т., i. m. 125.
