Folia archeologica 13.

M. Balik Sándor: A magyarországi kőedénykereskedés és gyártás harca a XVIII. század végén

A magyarországi kőedény keres ke dé s és gyártás harca 279 Október 1-én a Helytartótanács — a pesti tanács okfejtéseit elfogadva — úgy határozott, hogy miután Budán költséggel és fáradozásokkal létesített gyár működik, hasonló kategóriába tartozó raktár létesítése ellenségeskedéseket vetne fel. A kérelmezők áruikat a vásárokon úgyis szabadon árusíthatják. Állandó raktár alapítását ezek miatt nem engedélyezheti. 4 II. GERMAIN GÁSPÁR ÉS KUNY DOMOKOS VETÉLKEDÉSE Amikor a pesti tanács erélyes kiállása és a magyar ipar pártfogása érdekében kifejtett öntudatos állásfoglalás alapján a Helytartótanács végérvényesen el­utasítja Windschügelék próbálkozását, éppen a művészi kerámia ipari gyártás­nak a létéért vívott küzdelméről volt szó Budán és a megmaradás ádáz harcait vívták. Ugyanis a Kuny Domokos fajánszgyárának szűknek érzett keretéből kiszorult és kiszorított Germain Gáspár 5 — Spiro Józseffel társulva —, a pipakészítésnél továbbmerészkedve, ezt megelőzően, 1790. január 9-én azt kérte Buda város tanácsától, hogy pipák helyett angol kőedényt és porcelánt gyárthasson. 6 Két nap múlva, Rudolph Ferenc szenátor javaslatára, a tanács engedélyt is adott Germainéknek tervezett gyáruk alapítására, illetőleg: „Englisches Geschier wie auch Porzellan zu machen." 7 Amíg Kuny — mint az első budai kerámiagyár létesítője és tulajdonosa — Windschügelék konkurrenciájának letöréséhez Pest város vezetőségétől és a Helytartótanácstól olyan érdemleges segítséget és oltalmat kap, hogy a magyar piacon hódítani szándékozó külföldiek végül is kívánságaiktól elállnak és eltűnnek, már merőben más a helyzet Germainék esetében. Ök ugyanis nemcsak új gyárat alapítanak a tanács engedélyével, hanem az már egyre versenyképe­sebb üzemmé kezd izmosodni. Kuny egyideig tehetetlen. Képessége, tapasz­talatai eltörpülnek a „világot járt" Germain tudása mellett. Evangélikus vallása miatt egyelőre még polgárjogot sem szerezhet. Magasabbfokú működési engedélye nincs, csak az, amelyet ő — éppen úgy, miként Germain is — a városi tanácstól kapott. Hosszas töprengés után Kuny a Germain fölé való kerekedés lehetőségét abban látja, hogy az uralkodótól legalább 10 évre szóló privilégiumot szerezzen. 1791. március 10-én Bécsből azzal az utasítással küldik le kérvényét a Helytartótanácshoz, hogy Kuny „Fabricum Vasorum 4 Uo. A Helytartótanács ezt a határozatát Windschügelék megkeresésére 1791. április 22-én megismétli. O. L. Helytart. Dep. Comm. 1791. Fons 96, Pos. 2. 6 Mihalik S., Les maîtres français de la faïence hongroise. Nouvelle Revue de Hongrie, 1938 és Mihalik S., Casparo Germano faenzai magyar keramikus. Történetírás 3(1939). 6 Az О. L. Helyt. t. Dep. Comm. 1791. Fons 77/2. Pos. 5-ben levő korabeli másolat szerint Germain és Spiro kérvénye a következőket tartalmazta: Unterzeichnete haben schon einen klei­nen Fortgang mit Ververtigung der Tabackspfeifen von mehrerer derselben noch etwas weiters wagen nemlich Englisches Geschier und Porzelän zu machen, probieren, welches Sie gebührend anzeigen, und auch ferners um gnädige Protection Eines Löbl Stadt Magistrats demütigst bitten". 7 Az O. L. Helyt. t. Dep. Comm. 1791 Fons 77/3 Pos. 7. szám alatti iratból, Germain és Spirónak a budai tanácshoz 1791. október 6-án írt azon beadványukból tűnik ki, amelyben saját gyárukról azt írják: „Ez az angol edénygyár (Englische Geschier Fabrique) 1790. január 11-én vette eredetét, előzetesen illő módon való megkeresésre a Tekintetes Tanácstól kapott engedély­lyel." Lásd még: O. L. Helyt. t. Dep. Comm. 1791 Fons 77/2 Pos. 5-öt is.

Next

/
Thumbnails
Contents