Folia archeologica 13.

M. Balik Sándor: A magyarországi kőedénykereskedés és gyártás harca a XVIII. század végén

280 Mihalik Sándor Majolica seu Fayence" gyáros folyamodványára információkkal és felvilágosításokkal szolgáljanak.

8 Háromhónapos vizsgálat után a városi tanács végül is június 24-én azt javasolja a Helytartótanácsnak, hogy a gyár viszonyai alapján a privilégiumot 6 évre adják meg Kunynak.

9 Okfejtésük és indokolásuk szerint Kuny a Krisztinavárosban nemcsak jelentékeny területet bocsátott a gyár rendelkezésére, hanem pompás épületet is, több munkateremmel (laboratórium), 5 kemencével, a berendezés, valamint a bentlakás szükséges alkalmatosságaival. Hivatkoznak Kuny kijelentésére, amely szerint, ha kizárólagossági privilégiumban részesül, a szükséges gépekkel is ellátja a gyárat. Majolika edények, angol fajtájúak, fajánsz módra márványos áruk készíttetnek (Vasorum majolicorum ad speciem anglicanem et marmoream fajanci confectorum).

1

0 Annyi van belőlük raktáron, hogy a közönséget bőségesen ki lehet szolgálni. A városi tanács véleménye szerint a kérdés nagyon is megfontolandó, nehogy a jóhiszemű kölcsönzők a jelentékeny tőkéjüket, amellyel Kuny a gyárat létrehozta és felszerelte, veszélyeztetve lássák. Ügy vélik, a privilégium 6 éve alatt, Kuny a gyárat a tökéletesség oly fokára emelheti, hogy hitelezői nagy részét kielégítheti. Ezenkívül tapasztalataira taníthatja a gyárakat, amelyek a királyságban (Regno) erre vágyakoznak. Abban az esetben, ha ezek kivétetnek a kontárok (Pseudo-Fabricantes) közül. Kuny gyárának a megérdemelt erős alapozása és felvirágzása érdekében a kizárólagosság megadását a budai tanács „kívánatosnak ítéli". E javaslatnak a Helytartótanácshoz való beérkezése után befut Germain és Spiro 1791. június 30-án kelt kérvénye is, amelyben esedeznek, hogy ne részesítsék Kunyt velük szemben privilégiumban, mert nemcsak a 3000 Ft-os berendezéssel készült gyáruk menne tönkre, hanem az igazságosságnak sem felelne meg, ha egy ember kedvéért a másikat feleségestül, gyermekestül nyomorba döntenék. És elsősorban éppen őt, Germaint, aki fia a holicsi kerámiai gyár igazgatójának, ezenkívül született magyar, azután még Spiro nevű társát is, aki pedig hosszabb ideig katonai szolgálatot teljesített. Kasper Germain és Jos. Spiro „Compagnions der Geschier Fabrike", érvelésüket főleg három pontra építették:

1

1 1. Maga Őfelsége is nemcsak a szabadalommal ellátott holicsi nagy gyártól, hanem még másoktól is visszavette a privilégiumot, hogy minél több gyár keletkezhessék és hogy az ártalmas monopólium visszaszoríttassék. 2. Mikor másfél évvel előzőleg a budai tanácstól engedélyt és jogot kaptak, hogy a pipa készítésen kívül porcelánt és angol edényt gyárthassanak, már akkor mindenüket feláldozták a haladéktalanul szükséges berendezkedés megszerzésére. 3000 forintjuk emésztődött így fel, a városi tanács tudtával és 8 O. L. Helyt. t. Dep. Comm. 1791. Fons 77 Pos. 1. 9 Uo. Dep. Comm. 1791 Fons 77. Pos. 2., majd Pos. 3., végül a Pos. 4. jelzésű irat, amely jelenleg a Fons 77. Pos. 2-be van helyezve. 1

0 Siklóssy L., Kuny Domokos, egy budai keramikus című müvében (Bp. 1918) a 65. oldal a és b hasábjain a most szóban forgó és latin nyelvű iratot német nyelvű változatában idézi. Ebben világosabban van megjelölve a majolica, Englischer és Marmor Fajance Waar elnevezéssel az a háromfajta kerámia, amelyet Kuny az időben gyártott. 1

1 O. L. Helyt. t. Dep. Comm. 1791. Fons 77/2. Pos. 5.