Folia archeologica 13.
Korek József: Neolitikus telep és sírok Dévaványán
24 Korek József lemzi, amely az É-i területeken a bükki kultúrával, a Közép-Alföldön a tiszaival keveredik; időbeli párhuzama biztos. Megoldandó feladat az antropológiai anyag vizsgálata, a bükki és tiszai jellegű kultúrákkal összevetve. Sok jel arra mutat, hogy a sártói csontvázak e csoporttal álla nak etnikai rokonságban. A dévaványai telep alsó és középső rétegei, mint ezt a leletanyag elemzésében láttuk, fokozottabb mértékben tartalmaznak szilmegi elemeket. Az eddigi csontvázak nagyobb része is ehhez a réteghez köthető. A település formáját illetőleg még nehézkes az összehasonlítás, mert kevés a feltárás. A vonaldíszes kultúra telephelyeit eddig inkább a felszíni megfigyelések, terepbejárások alapján ismerjük, mint a feltárásokból. Szolnok megyében a Tisza—Körös közben Kalicz Nándor azt figyelte meg, hogy a vonaldíszes kultúra telephelyei az egykori vízállás szintjéhez legközelebb eső teiületeken helyezkednek el. 5 9 Inkább kisebb, elszórt jellegű településeket mutatnak. Hasonló a helyzet a Szolnok megyei Öcsöd-Kettőshalmon, 6 0 ahol a területen jelentkező Körös- és vonaldíszes telepek közül a vonaldíszes kerámia településhelyeit találjuk a mélyebb fekvésű területeken. Itt is elszórt jellegű települések észlelhetők nagyobb, állandó, hosszú ideig tartó.'megtelepülések helyett. Hortobágyon az Árkus mellett is hasonló megfigyeléseket tehettünk a most folyó halgazdaság-telepítések során. Az Árkus mindkét partján elszórtan jelentkeznek a települések. A közelebbről megvizsgált területen mintegy 1500 m hosszúságban három összefüggő települést észleltünk. A településekemlékeit az akkori felszínen találtuk meg. Igen kevés a beásás, a gödör. Egyegy ilyen szálláshely 20x20 m nagyságú területen sűrűsödött, körülötte elszórtan jelentkeztek tűzhelyek, alig lemélyített gödrök. Feltűnő volt, hogy mindhárom helyen kerültek elő csontvázak. Legjobban megfigyelhettük a temetkezést a 2. csoportban, ahol két csontváz feküdt. A települési hely Ny-i részén, de már határán kívül, zsugorított helyzetben feküdtek a csontvázak, minden melléklet nélkül. A másik két helyen egy-egy csontváz került elő, amelyeket a csatornázási munka teljesen tönkretett. Á 3. számú sír helyén egy átfúrt kőbaltát találtunk, amely feltehetőleg sírmellékletnek fogható fel. A szilmegi sírok sem tartalmaztak mellékletet. Az elmondottakból látszik, hogy a szilmegi csoporthoz köthető sírok temetkezési szokásaiban nagyfokú az egyöntetűség, településiviszonyaikban viszont lényeges különbségek vannak. A településbeli különbség összefügg a tiszai kultúrában észlelhető nagyobb települési központokkal. Hazánk újabb kőkori népessége nem volt egységes. A Nemeskéri János szerint feltételezett mezolitikus alapokon túl egyfelől DK-ről, másrészt ÉNyról származó népesség hoz új elemeket az ország területére. 6 1 Nemeskéri János vizsgálatai alapján a dévaványai telep népességére az igen alacsony termet a jellemző s egyben testalkatában a gracilis, laptozom típus. A koponya alkatában a középhosszú koponyaalkat az elsődleges elem, de jelentkezik benne más típus is. Ézek olyan komponensre utalnak, amelyek a tiszai kultúra népességének egy már másodlagos, minden valószínűség szerint kevert voltával hozhatók kapcsolatba. KOREK JÓZSEF 5 B Kalicz N., Tiszazug őskori települései. RF I. 8. (Bp. 1957). 6 0 Szerző feltárása, publikálatlan. Szarvas, Tessedik Sámuel Múzeum. 6 1 Nemeskéri /., A magyarországi őskor fontosabb embertani kérdései. Előadás: Anthropológiai Symposion 1959. Anthr. Közi. 1961. (Sajtó alatt.)
