Folia archeologica 13.

Korek József: Neolitikus telep és sírok Dévaványán

Neolitikus telep és sírok Divaványátt 23 temetkezéseket is.

4

3 A korai temetkezésekből itt is keveset találtunk meg, jellemző volt rájuk a mellékletek szegénysége. A halott mellé legfeljebb eszközöket, pengét, baltát, tűt helyeztek a feltűnően kevés ékszer és ruhadísz mellé. E ritus mutatkozik a legkorábbi neolitikus népnél: a Körös-kultúra népénél, ahol szinte általános a mellékletadás hiánya.

4

4 A lebői telepen csak a tiszai kultúra végéhez köthető sírokban jelenik meg a kerámia, mint melléklet. Hasonló a helyzet a Hódmezővásárhely—Kökénydombon is.

4

5 A feltárt 19 sírból csupán 2 sír tartalmazott kerámia-mellékletet, de feltűnően gazdagok voltak kagylóékszerekben. E sírok vizsgálatából is az tűnik ki, hogy a tiszakultúra végén az átmeneti időre jellemző sírokban kezd általánossá válni a kerámia-melléklet és szaporodik a többi melléklet is. A kenézlői,

4

6 a bodrogkeresztúri két temetkezés,

4

7 a székkutasi

4

8 és a Hódmezővásárhely—gorzsai település 7 sírja,

4

9 a Békés—povádi

5

0 8 temetkezés mind csak a nagyobb településekhez tartozó temetők egy-egy részlete. Viszonylag csak Szegvár—Tűzkövesen áll arányban a település nagyságával a megtalált sírok száma. Itt 29 sír került feltárásra, zömében a település fiatalabb szakaszából.

5

1 A Békés— povádi síroktól eltekintve az utóbb említettek kivétel nélkül a neolitikum fiatalabb szakaszához köthetők. A Békés—povádi sírok csontvázai korban és etnikumban legközelebb állanak a sártói telepen eltemetettekhez. A telep anyaga a tiszai kultúra helyi színezetű csoportja, amelyben azonban a tiszai díszítő motívumok teljesen alárendelt szerepet játszanak. Kevert anyagában vonaldíszes kerámia, szilmegi elemek tűnnek fel. A telepre a kerámia nagyfokú díszítetlensége jellemző, herpályi jellegzetességekkel. A magyarországi anyagon kívül számításba kell venni a jugoszláv régészek kutatásaiból ismert botosi temető 17 sírját,

5

2 továbbá a mateiki brod temető anyagát.

5

3 Hazánk DK-i részén előforduló tiszai környezethez köthető településekből származó sírok antropológiai vizsgálatától sokat várunk. Feldolgozásuk jelentős eredményt hozhat a kultúrában jelentkező helyi színezet körülhatárolásában. Hazánk ÉK-i részén határozottan elkülöníthető a szilmegi csoport anyaga. Ide köthető Polgár—Basatanya, Szilmeg 5,

5

4 Hortobágy—Árkus 3,

5

5 a Nagyhegyes-elepi,

5

6 a hajdúszoboszlói,

5

7 és az Egyek— Rózsáskertből

5

8 származó öszszesen 13 temetkezés. E csoportot alapjelíegében a vonaldíszes kerámia jel"» Korek /., i. m. 151—152. 4

4 Kutyán I., A Körös kultúra. DissPann II. 23. (Bp. 1944) 93—97. 4

6 Banner J., Dolg. 6(1930) 75—82.; Banner J.—Korek J., i. m. 23. 4

6 Kiss L., FA 1—2(1939) 7. 4

7 Patay P., FA 9(1957) 28. 4

8 Gazdapusztai Gy., Arch. Ért. 85(1958) 202. 4

9 Uo. 201. 6

0 7

rogmayer 0., Arch. Ért. 86(1959) 213. 6

1 Csalog J., Arch. Ért. 85(1958) 83, 201—202. 5

2 Garaianin, M. VNeolithikum und Bronzezeit in Serbien und Makedonien. BRGK 39(1958) 4. 5

3 Ralajski, R., Preisztoriszko naszelje na Matejszkom Brodu. Rad Vojv. Muz. 1(1952) 104 skk.; Garaianin, M. V., i. h. 6

4 B. Kutzián Ida ásatása, az anyagot is ő dolgozza fel. " Szerző ásatása 1959-ben. Debrecen, Déri Múzeum. Publikálatlan. Adattár, 6/1960. 6

6 Wenger Sándor feltárása. " Kralovánszky Alán feltárása. MN M Adattár 184 H. III. 5

8 MNM Adattár 42 E. I.