Folia archeologica 13.
Korek József: Neolitikus telep és sírok Dévaványán
22 Korek József 80 cm. Jobb oldalán feküdt, s a bolygatás ellenére teljesen megmaradtak a lábszárcsontok, a felkarcsont és a félbegyalult koponya. A kultúrréteg vastagsága e területrészen 60 cm volt. Melléklete éppen úgy nem volt, mint a többieknek. A terüiet ezen a részén elég sűrű lehetett a temetkezés, erre utalnak a szántás által kifordított csontok, amelyekből 6 sír biztos helye megállapítható volt. A 2. árokban az árok É-i részén is volt egy csontváz, amelyet a mélyszántás tel]esen kiforgatott, fekvéséből semmi sem volt megállapítható. Hasonlóképpen ment tönkre a 2. árok mellett húzott II. felületben levő sír is. A sírok e területen is a kultúrrétegben feküdtek. A mélyszántással megbolygatott sírhelyek tehát szinte a telep teljes területén megvoltak. Az I. felülettől a 2. árokig észlelt bolygatott sírok távolsága 150 m, míg az I. felülettől a Szarka-tanya volt udvarán levő csontvázak is 50—60 m-re fekszenek. Sírok jelentkeztek a Kajó-tanya mentén levő agyaggödörben is, amely mintegy 800 m hosszú vonulatnak felel meg. Ilyen nagy területen levő sírelőfordulások arra mutatnak, hogy számolni kell a sírok különböző periódusával és a csoportos elszórt temetkezésekkel. Erre utalnak az I. felület sírjai. A rétegződés alapján biztos, hogy ezt a területet legelőször településre használták fel, mert különben a síroknak a fekete agyagban, illetőleg homokos altalajban kellett volna lenniük. Még a magában álló 4. sírból felvett koponyát sem tekintem az első települést megelőző időkből származónak. Nyilvánvaló, hogy e teleprész későbbi megújítása során bolygatták meg és kegyeletből ásták el, amikor is az új gödör elérte a fekete agyagot. Az 1, 2, 3. sírok helyzetükből adódóan közel egykorúaknak látszanak. A rétegződés azt mutatja, hogy a sírok már az első és második megújítást jelző agyagréteg előtt voltak temetve, tehát a legelső megtelepülök után kerültek a földbe. Akkor e területrész nyilván elhagyott volt, s ide helyezték el a halottakat. Abban, hogy nem ásták mélyre a sírgödröket, nagy szerepe lehetett a rendkívül szívós és nehezen fejthető réti agyagnak. Az 5. sír csontvázát a legutolsó település bolygatta meg, irányítása alapján is egykorúnak látszik a 3. sírral. A 6. sírt a kultúrréteg felső részébe ásták, a késői szintekhez kell tartoznia. Lehetséges, hogy az 1. felület legfelsőbb települési szintjében levő házhoz tartozik és azzal egyidős. Mellékletek hiányában nincs összevetési lehetőség a sírok korát illetőleg, csupán a település belső stratigráfiája és az antropológiai vizsgálat eredménye ad támpontot. A melléklet-szegénység általános a neolitikum e szakaszában és az eddigi megfigyelések is arra utalnak, hogy szétszórt csoportos temetkezések vannak az elhagyott lakótelepen. Nincs teljesen feltárt neolitikus telepünk, valamennyiből csak részleteket ismerünk, de nincs olyan nagyobb — tiszai színezetű — telepünk, ahonnan sírok ne kerültek volna elő. A tiszai színezetű anyaghoz kapcsolódik a csókái (Сока) telepen elszórtan jelentkező 10 sír. Feltűnő, hogy Gubicza, Móra és Orosz által feltárt hatalmas telepen ilyen kevés sír került elő. 4 2 A telep igen hosszú ideig virágzott és a telep lakóit külön helyen kellett, hogy eltemessék. A megtalált sírok egy része fiatalabb rétegek népéhez köthető, akik már az elhagyott területre temették el halottaikat. Egy részük egyidős a teleppel, de a temetkezés itt is a már felhagyott településen történt. Hasonlókat észleltünk Lebőn, ahol település és temetkezési helyek váltakoztak. Lebőn három nagyobb települési szintet tudtunk kimutatni és sikerült megtalálni a nekik megfelelő 4 2 Banner /., Acta Arch. Hung. 12(1960) 3. kép.
