Folia archeologica 13.

Dévényiné Kelemen Mária: Magyar süvegre való medály

Magyar süvegre való medály 243 négybe

1

7 türkiz színűre festett zománclapocskákat foglalt az ötvös. Л türkiz utánzatok színben és formában igen különbözők. Akad közöttük fűzöld, egészen fehéres halvány türkizzöld és igen élénk türkizkék színű is. Három gomb kő-utánzatában a vésett írásnak látszó mélyedéseket arany festés díszíti.

1

8 A négy zománcbetétes dolmánygomb foglalatának ötvösmunkája egyezik az előzőkkel. Formájuk pedig az előbbiek közül a legnagyobb és leglaposabb ovális kő foglalatának felel meg. Az egyik betét felületéről a zománcozás egy része lepattogzott, ezért jól megfigyelhettük a zománcozás módját is. Az ötvös az ovális alakúra kivágott, kellőképpen megtisztított vörösréz alapra először fehérszínű zománcréteget kent fel. A zománclapba nyomta bele — természetesen még az égetés előtt — a díszítés céljait szolgáló vékony, sima arany drótszálakat. Az arany drótokat nem forrasztotta az alaplemezhez. Most, hogy a zománc már kipattogzott alóla, a szálak az alaplemeztől elválva, azok felett lebegnek. A fehér zománc az első égetéskor rögzítette az aranyszálakat az alaplemezhez. Az első égetés után rakta fel az ötvös a türkizszínű zománcréteget, amely az aranyszálak közötti mélyedéseket kitöltve beborította az ovális lap egész területét. Ezután történt a másodszori égetés. A kihűlt lapok felületét végül simára és fényesre csiszolta. A zománcozott lemezkék alsó lapján sötétkék színű ellenzománcot találtunk,

1

9 amely megakadályozta, hogy a vörösréz lemez a zománcozás folyamata alatt fellépő hőmérséklet-ingadozások következtében elgörbüljön. A türkizkék színűre festett zománclapok díszítését az arany drótszálak adják, amelyeknek elrendezésével — a kő utánzatok vésett díszeihez hasonlóan — körülfutó keretdíszben elhelyezett török írást akart utánozni a mester. A garnitúra legkiemelkedőbb darabja a türkizutánzatokkal díszített, aranyozott ezüst medály.

2

0 (XXXVII. t.) Középrészét nagyméretű, csaknem egyenlő oldalú háromszög alakú, türkizkék színű lap uralja. E lap felett két álló helyzetű, alatta pedig három fekvő helyzetű zöldes színárnyalatú, ovális alakú türkiz utánzat van. A felső és az alsó szint közötti oldalfelületet aranyozott ezüst trébelt és áttört művű, cizellált felületű lombozatrész keretezi. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a baloldali keretdísz csupán indulásában maradt meg, az alsó része letörött és hiányzik. A medály már csonkán került a múzeumba. A kőutánzatok felületét vésett török írás díszíti, mégpedig nagy, lapos háromszöges elrendezésben. A kisebb kövek vésett mélyedéseit egykor aranyszál inkrusztáció tölthette ki, amelynek ma már csak maradványai láthatók. A sima tokokba illesztett kőutánzatokat — a korábban leírt gombokhoz hasonlóan — felső szélükön bemélyedő félkörív-sorral díszített foglalat veszi körül. A felső két foglalat között kissé bemélyedő közepű pánt helyezkedik el, amelynek felső szintjéből egy beforrasztott huzalcsonk nyúlik ki. Az alsó három foglalat között két hornyolt felületű pánt halad végig. Ezeknek felső vége a nagy háromszög alakú foglalathoz van forrasztva, alsó végük pedig 1

7 A zománcbetétes dolmány gombok méretei (4 db): teljes magasság: 18 mm, fej hosszúsága: 21 mm, fej szélessége: 15 mm, fenéklemez hossza: 27 mm, fenéklemez szélessége: 25 mm. 1

8 Egykor az összes gomb és medály köveinek véséseit aranyfestés, illetve aranyinkrusztáció díszítette, amelyek ma már sajnos kikoptak. 1

9 A gomb belsejét és a zománc hátlapját a betétek kiemelése után tudtuk megnézni. L. 13. j. 2

0 A medály méretei: teljes hossza: 102 mm, legnagyobb szélessége: 71 mm. 16»