Folia archeologica 13.

Dévényiné Kelemen Mária: Magyar süvegre való medály

Magyar süvegre való medáiy 241 társadalmi összefüggéseit talán még pontosabban is meg lehetne állapítani, ez azonban már a viselettörténet kutatóinak feladata. Visszatérve a minket érdeklő darabra, a fentiek alapján tehát medálynak nevezhetünk minden olyan nemes fémből készült, zománccal vagy drágakövekkel ékített süvegdíszt, amely akár önálló ékszerként, akár álló (tehát nem forgó) tollakat tartva díszítette a süveget.

1

2 A hasonló régi süvegdíszekről írott adatok közlése azért fontos, mert tárgyunk eredetéről, származásáról, szerepéről jóformán semmit sem tudunk. A leltárkönyvi bejegyzés és a tárgyakra vonatkozó ügyiratok szerint a garnitúrát műkereskedőtől vásárolták. A tárgyakon ötvösjegyet nem találtunk. Azok rendeltetésére, viselettörténeti szerepére csak az írott emlékek analógiája alapján tudunk következtetni. A tárgyak készítésének idejére és elkészítésének körülményeire vonatkozóan pedig csak a tárgyak formái, stílusjegyei nyújtanak számunkra felvilágosításokat. Mielőtt a medállyal tüzetesebb formai és technikai elemzés révén megismerkedhetnénk, szükségesnek tartjuk a garnitúra többi darabjának a bemutatását is. így hitelt érdemlő módon fog beigazolódni, hogy a különböző formájú és más-más technikai eljárás szerint készített gombok és a süvegdísz szorosan összetartozó, egységes garnitúrát alkotnak. A 18 aranyozott ezüstgomb nem mind dolmánygomb volt, amint azt a leltári leírás tévesen állítja. Formájuk alapján két csoportra különülnek; a tojásdad alakú 9 mentegombra és a 9 ovális alakú, laposabb dolmánygombra. (XXXVI. t.) Ez, a használat követelményeihez alkalmazkodó formai különbség arra késztette az ötvösmestert, hogy — amint az a behatóbb technikai vizsgálatok során is kiderült

1

3 — más-más módon munkálja meg a mentére, illetve a dolmányra kerülő gombokat. Valamennyi gomb felső részét ívsoros foglalású türkiz-színű ál-ékkő illetve zománc díszíti. A türkizkő utánzatok olyan jól sikerültek, hogy még a leltári leírás is mindössze négy gombról írja, hogy azokban a valódi kőhöz „hasonló színű üvegmassza utánzat" van. A szakértők véleménye szerint

1

4 azonban a garnitúra „ékkövei" közül egyetlen sem valódi türkiz. Ezek az ékkő utánzatok még az ötvösmunka megkezdése előtt a mester rendelkezésére állottak. A foglalatok-, illetve a gombok formáit ugyanis megfigyelhetően a kissé eltérő alakú ál-ékkövek formáihoz alkalmazkodva alakította ki az ötvös. A tárgyak formáinak ez a szükségszerű módosítása legszembeötlőbb a dolmánygomboknál. Valószínűleg ezek készültek el utoljára, a maradék „kövek"-ből. Mivel azonban a kövekből nem állt 1

2 Közleményünkben csak a süvegdíszként használt medályokkal foglalkozunk. 1

1 Az Iparművészeti Múzeum munkatársa, Szvetnik Joachim ötvösrestaurátor, kérésemre, 1 db mentegomb és 1 db zománcos dolmánygomb betétét foglalatából kiemelte. Ez a müvelet tette lehetővé számunkra a gombok behatóbb technikai elemzését. Az ötvöstárgyak készítésének módját együtt megbeszéltük. Szakmai tanácsaiért és fáradságos munkájáért ezúton is köszönetet mondok. 1

1 A kövek meghatározásában Rapszky Józsefné Hanák Mária és Hűnek Emil a Természettudományi Múzeum munkatársai, Orbán László az Állami Pénzverő üzemvezetője és Duma György az Iparművészeti Főiskola tanára voltak segítségemre. Önzetlen munkájukért ezúton is fogadják hálás köszönetemet. 16 Folia Archaeologica