Folia archeologica 13.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Zrínyi Miklós, a költő, hadjáratainak grafikus ábrázolásai

ZRÍNYI MIKLÓS, A KÖLTŐ, HADJÁRATAINAK GRAFIKUS ÁBRÁZOLÁSAI Zrínyi Miklós vitézi híre nemcsak Magyarországon volt ismeretes, hanem bejárta egész Európát. Zrínyinek jó összeköttetései voltak Német- és Olaszországban, sikereinek visszhangja azonban Bécsen keresztül eljutott Franciaországba, Angliába is. Az 1663/64-es évek hadieseményei megmutatták szervező erejét, kiváló stratégiai képességeit, s ez a reménytelennek látszó helyzetben csak öregbítette dicsőségét. A külföld csodálatát nem csökkentette Kanizsa sikertelen ostroma, és Üj-Zrínyivár elvesztése sem. Az irodalom több helyütt Montecuccolit hibáztatta e kudarcokért.

1 A mozgékony grafikai műfajok témaválasztásában lemérhető a kor szereplőinek népszerűsége. Zrínyi esetében a sokszorosító művészet tevékenyen kivette részét hírnevének elterjesztésében. Arcképei és csataképei között egyaránt találhatunk színvonalas művészi alkotásokat és vásári terjesztésre szánt lapokat. Tanulmányunk hadjáratainak grafikus ábrázolásaival kíván foglalkozni. Zrínyi harcait legkorábban 1661-ben örökítik meg illusztrált röplapon. Erre két ok is volt. Ekkor kezdte építeni Új-Zrínyivárat a török ellen, hódoltsági területen, ami sok diplomáciai bonyodalomra adott okot a fényes porta és a mindenáron békét kívánó bécsi udvar között.

2 Ugyanebben az évben a Kemény János „megsegítésére" induló Montecuccoli hátvéd seregtestet állított a Duna mellé. A Souches vezérlete alatt álló csapatok sikeres portyázásaival párhuzamosan Zrínyi is becsapott a hódoltság területére, 38 falut fölégetett és gazdag zsákmánnyal tért haza.

3 A hősünk arcképével díszített egykorú újságlap a vár alaprajzának bemutatása mellett egy képtérben ábrázolja az év minden jelentős török háborúját, az erdélyi, nyugat-magyarországi és délvidéki csatározásokat. (Katalógus 1. sz.) Zrínyi 1661-es győzelméről emlékezik meg egy 1663-ban kiadott röplap is, mely illusztrációján két évvel korábbi történéseket regisztrál, míg a szövegrész a megjelenés dátumának megfelelő. Ezért is sorolták a röplapkatalógusok 1663-ra, de figyelmüket elkerülte a kép és a szöveg közötti eltérés. (Katalógus 2. sz.) Az 1663-as év harcaiból két momentum keltette fel a rézmetszők és kiadók érdeklődését: a kanizsai basa támadása Zrínyi ellen augusztus 13-án, és a váradi basával vívott ütközet november 27-én. Mindkét esemény hősünk páratlan bátorságának, vezéri tehetségének és lelkesíteni tudásának példája. Augusztusban a kanizsai basa, hatezer főnyi csapatával, csaknem meglepi a bán erősségét, de a vészjelre összesereglett katonák derekasan állták a harcot 1 Klaniczay T., Zrínyi Miklós. (Bp. 1954) 507—510. 2 Uo. 463—466. 3 Széchy K., Gróf Zrínyi Miklós. III. (Bp. 1900) 170. 15 Folia Archaeologica