Folia archeologica 13.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Zrínyi Miklós, a költő, hadjáratainak grafikus ábrázolásai

226 Centiemé Wilhelmb Gizella s visszakergették a túlerőben levő ellenséget.

4 Novemberben a nagyváradi basa jött 12 000 emberrel Zerinvár ellen. Zrínyit 300 lovasával együtt ellenőrző körútján érte az ellenséget jelző ágyúlövés. Kétségbeesett helyzetében is felvette a harcot, sikeresen visszaszorította őket s időközben odagyűlt gyalogosaival megakadályozott minden további támadást. Ali dühöngve, tetemes veszteséggel vonult vissza a közeli Kanizsára.

6 Különösen ez utóbbi eseményt örökítette meg sok, szám szerint 8 metszet (Katalógus 6—13. sz.), hiszen az 1663-as év nagy csatavesztései után (Érsekújvár, Vezekény) Zrínyi valóban jelentős győzelmet aratott csekély erőivel. Abban az időszakban vagyunk, midőn az osztrák udvar a Bécset fenyegető török veszély miatt átmenetileg Zrínyi kezébe adja a magyarországi hadvezetést.

6 A bán 1664 januárjában kezdi meg híres téli hadjáratát. A metszők körében különösen Pécs város (Katalógus 18—22. sz.) és az eszéki híd felgyújtása (Katalógus 24—30. sz.) kedvelt téma. Ehhez a tárgyválasztáshoz feltehetőleg hozzájárult az a nimbusz is, mely a köztudatban a két helység nevéhez kapcsolódott. Pécs a hódoltság egyik jelentős és gazdag kereskedő városa, az eszéki híd fejlett technikával megépített műszaki konstrukció.

7 Zrínyi növekvő hírnevére és népszerűségére jellemző, hogy a téli hadjárat külföldön elterjedt egyik téves jelentését is illusztrált röplapokkal ünnepelték. Elterjedt ugyanis, hogy a bán megostromolta és bevette Szigetvárat, holott csak elhaladt mellette seregével, s a török őrség félelmében behúzódott a belső várba.

8 E hír még azzal is magyarázható, hogy a Zrínyi név és Szigetvár ekkor már közel egy évszázada összeforrott egymással az európai közvélemény előtt. Nem tudták tehát elhinni, hogy stratégiai okokból ostrom nélkül halad el családjának ősi birtoka mellett. (Katalógus 16, 17, 33. sz.) Már Zrínyi következő, egyben utolsó haditettéhez, Kanizsa sikertelen ostromához vezet át két zsúfolt kompozíciójú olasz rézmetszet. Az előtérben hősünk lovasképe, háttérben a Dunántúl térképe, a téli hadjárat és Kanizsa vívásának jelzésével, katonai genre-jeleretek a bán hadjárataiból. Megtalálhatjuk itt Zrínyi „kutyafejű" tatár foglyának elfogatását is, akinek arcképe külön is megjelent a kuriózumokat kedvelő közönség részére. A határainktól távolabb eső európai országok tiszteletét és dicsőítését tolmácsolja a metszeten olvasható szonett. (Katalógus 34—34/a sz.; 78. ábra) Kanizsa vívásának ábrázolásain már nem Zrínyi személye és tettei lépnek előtérbe. A megosztott hármas hadvezetés folyományaként a metszetek részletesen bemutatják az egyes elkülönülő seregrészek táborát és ütegeit, a hadvezérek médaillon-arcképét. A röplapok szövegében gyakran esik szó a generálisok egyetértéséről. A valóság más volt. Hohenlohe mindenben akadályozta Zrínyi terveit és siketült Strozzit is a maga pártjára állítani. így történt ez a város ostromának felhagyása esetében is.

9 A közvélemény előtt szükség volt tehát az amúgy is nehezen induló és tervszerűtlen ostrom belső egyenetlenségeinek kendőzésére. (Katalógus 40, 42. sz.) 4 Uo. V. (Bp. 1902) 28—30.; Klanic^ay T., i. m. 485. 5 Szécby K., i. m. V. 56—58.; Klanic^ay T., i. m. 488—489. 6 Klanic^ay T., i. m. 487—488. 7 Szécby K., i. m. V. 70—72. 8 Uo. 70. 9 K/aniczay Г., i. m. 499—500.