Folia archeologica 13.

Temesváry Ferenc: Kulcstípusok és zár-mechanizmusok fejlődése a XV. században

156 Temesváry Ferenc medence oldalán a Szt. Péter-ábrázolások alkalmával megjelent kulcsok is. (45. ábra 2.) Az 1472-ben készített késmárki medencén a művész már az általánosan elfogadott és elterjedt típusokat választotta mintául. Éppen ezért a kulcs formáját a XV. század elejére kell helyeznünk.

8 Hasonlóakat mondhatunk a lőcsei keresztelő medence ábrázolásáról is.

9 Ugyancsak szép példányt mutat Pécs város XV. századi pecsét-ábrázolása, (45. ábra 1.) valamint az 1430—40 körül keletkezett „Trónoló Krisztus az apostolok között" c. kassai falkép.

1

0 A reneszánsz kibontakozásával az egyszerűbb formák nem szűnnek meg. Továbbélésüket mutatja a csíksomlyói főoltár Szt. Péter ábrázolása is. (XXVI. t. 3.) Már a festmény elemzésénél megállapították, hogy „majdnem száz évvel későbbi hagyományok szerint" készítették.

1

1 Itt kell megemlítenünk, hogy Magyarországon a XV. század második felében, illetőleg a XVI. század elején megjelenő formák Nyugaton lényegesen hamarább tűnnek fel. Pl. a szaka őse a schlüssbergi testvérek pecsétjén már 1296-ban megjelenik.

1

2 Mint fentebb jeleztük, a XV. század kulcstípusainak egyik fő sajátossága, hogy a kulcs fülét megosztják, tehát díszítik. A rácsozást a dűlény alakú fül esetében is megfigyelhetjük. Bizonyítja ezt a korponai kápolna XV. századi oltárának ábrázolása.

1

3 (XXVI. t. 2.) Ebben a típusban is a küllők száma általában négy. Elkészítési módjuk a korong alakú kulcsfülekhez hasonló. Különösen érdekes ezeknél a daraboknál, hogy az osztópálcák végei a legtöbb esetben nem a dülény alakú fül csúcsaiból indulnak ki, és ezáltal a dülény alakú fül négy belső dülény alakra oszlik. (47. ábra 1—12.) Nagyon szép példa erre az esztergomi leletünk.

1

4 Ehhez hasonlónak tekinthetjük a Nógrád megyei templomkulcsunkat is.

1

5 A XV. század második felében új kulcstípus jelenik meg hazánk területén. Ez a forma valójában a fentebb ismertetett rácsos típus egyenes leszármazottja, Luca della Robbia (1400—1482) a firenzei Ognis Santi templom kapubejárata felett „Mária koronázása" című festményén már alkalmazza. Ugyancsak nagyon szép példányát találjuk a lübeni, 1492—3 évvel jelölt oltáron is. (XXVI. t. 6.) Magyarországi feltűnését a század második felében készült bártfai könyvszekrény zárjának kulcsa is igazolja. OCXVIII. t.) A kulcs füle a legtöbb esetben megtartotta hengeres, vagy legalább megközelítőleg kerekded formáját, de belsejét csúcsíves ízlésű rozetta díszíti. (48. ábra 1—15.) Csaknem minden egyes darabnak a tetején még külön fülecset is találunk. A fülecseket gyakran dülény alakúra képezték ki. Ennek valójában két oka lehetett: egyrészt a gótika hatása, másrészt a fülecseknek ez a formája biztosította a legnagyobb szilárdságot. Ugyanis a csúcsbafutó rész felső, kopásnak kitett pereme, lényegesen vastagabb volt, a szimmetria megtartása mellett is, mint hengeres áttörés esetén.

1

6 8 Miskovs^ky v., AK 9(1873) 98—99. s Hens^lmann I., Lőcsének régiségei. (Bp. 1878) 120. 1

0 Radocsay D., A középkori Magyarország táblaképei. (Bp. 1954) CXVII. t. 1

1 Rados ]., Magyar oltárok. (Bp. 1938) 60. LXXXV. t.; Vö. Radocsay D., A középkori Magyarország táblaképei. (Bp. 1955) CCXXXVI. t. 1

2 Seyler, G. A., Geschichte der Siegel. (Leipzig 1894) 127. 1

3 Diva/d К., Magyarország csúcsíveskori szárnyasoltárai. (Bp. 1911) 32. 1

4 Ltsz. 1895/124—5. Magyar Nemzeti Múzeum. 1

5 Ltsz. 1866/86/III.-2. Magyar Nemzeti Múzeum. 1

6 Ezeket a rozettás kulcsokat a nürnbergi Germanisches Museum XVII. századinak tartja. Bosch

, H., Deutsche Schmiedearbeiten aus fünf Jahrhunderten. (Leipzig é. n.) XLI. t.