Folia archeologica 12.

Biróné Sey Katalin: A szombathelyi koracsászárkori denárlelet

86 Bír óné Sej Katalin Van még leletünkben két hybrid példány is; 1. Domitianus. (XVI. t. 2.) Av; IMP CAES DOMIT AVG GERM PM TR P XI A császár babérkoszorús feje jobbra = Coh. 267. Rv; IMP XXII COS XVI CENS P PP Pallas Athéné jobbra halad kezében pajzzsal és dárdával = Coh. 280. A darab i. sz. 92-ben készülhetett. Mattingly szerint

8 az előlapi TR PX —XI jelzéssel i. sz. 91-ben vertek pénzeket. A TR P XI —XII jelzés i. sz. 92-ben kerül a pénzekre. Ugyancsak ebben az évben kezdik használni a hátlapon az IMP XXII COS XVI-t is. Az eddigi irodalomban szereplő darabokkal szemben a mi példányunknak az az érdekessége, hogy eddig ez az egyetlen darab, amelyen az előlapi TR P XI együtt szerepel a hátlapi IMP XXII COS XVI-tal. Az irodalom csak olyan darabokat ismer, ahol az IMP XXII COS XVI hátlaphoz csak TR P XII jelzésű előlap kapcsolódik." 2. Traianus és Hadrianus denárának hybrid és subaeratus példánya. (XVI. t. 3.) Av; IMP TRAIANO OPTIMO AVG GER DAC PM TR P A császár babérkoszorús, paludamentumos mellképe jobbra = BMC Traianus 514. Rv; PARTH F DIVI NER NEP PM TR P COS és a szelvényben FORT RED. Balra ülő Fortuna kezében kormánylapát és bőségszaru = BMC Hadrianus 20. A darab tehát nem eredeti császári veret, hanem korabeli hamisítvány. A subaeratus hamisítványoknál igen gyakori eset, hogy különböző elő- és hátlapi verőtöveket párosítanak rajtuk.

10 Az azonos hátlapú Hadrianus veretek i. sz. 117-ből valók, így a példányunk is vagy 117-ben, vagy az ezt követő néhány éven belül készült.

1

1 A lista áttekintéséből láthatjuk, hogy az I. sz. második felétől Titus kivételével minden császár képviselve van leletünkben. A II. sz. elejétől kezdve majd minden évből vannak vereteink, ami teljesen megegyezik Pannónia más vidékeiről származó leletadatokkal is. Közismert tény, hogy nálunk a komolyabb pénzforgalom Vespasianussal indul meg és rendszeressé tulajdonképpen a II. sz. elején válik. A zalahosszúfalusi ezüstleletben

1

2 is, annak ellenére, hogy már Nérónak egy dénárja is szerepel, a tömeget Vespasianus 48 darabja képviseli. A mi leletünkben a komolyabb mennyiség szintén Vespasianus vereteivel kezdődik, a korábbi időből csupán Vitelliusnak egyetlen darabja szerepel. Leletünk tanúsága szerint, tehát Szombathelyre is érvényes a törvényszerűség, hogy a római pénzforgalom komolyabban csak az I. sz. végén indul meg, annak ellenére, hogy a borostyánkő útvonalon fekszik és a romanizáció, illetve az italikus polgárok betelepülése és az Itáliával való kereskedelem már az I. sz. közepétől megindul.

1

3 Bár a II. sz.-tól kezdve Pannóniában megerősödik a galliai import és kezdi háttérbe szorítani az itáliai kereskedelmet,

1

4 azonban a borostyánkő útvonalán fekvő városok a II. sz. folyamán is megtartották fontos közvetítő szerepüket az itáliai kereskedelemmel. Leletünk szerint zökkenőmentes a pénzforgalom a II. sz. elején. A lelet zöme jómegtartású darabokból áll (XVI. t. 11, 12, 14; XVII. t. 15, 17, 19, 22, 23, 25, 26, 28.), akadnak azonban kopott példányok is (XVII. t. 16, 18, 20, 21, 24, 27.), különösen az I. századiak között. (XVI. t. 8 RIC 149. 9 Domitianus Coh. 278. és RIC 171. 1

0 Kerényi A., Az Érem 12(1956) 3, 36. 1

1 Hadrianus egyszerű COS jelzésű pénzei 117-ben kerültek kiverésre. 118-ban már COS II szerepel. (Lásd BMC CXIV ) A hátlapi COS alapján tehát 117-re kellene datálnunk a darabot, mivel azonban subaeratusról van szó, a 117-es év csak terminus postquem gyanánt fogható fel. 1

2 Radnóti A., FA 3-4 (1941) 102 skk. 1

3 Mócsy A., Die Bevölkerung von Pannonién zu den Markomannenkriegen. (Bp. 1959) 37. 1

1 Uo. 102.