Folia archeologica 12.

Párducz Mihály: Koraszarmata sírok Csanyteleken

72 Párduc^ Mihály melléklete a fej felett talált feketésbarna, igen durva, töredékes állapotú bögre. (XV. t. 10.) Vállmagasságban öblösödik, pereme enyhén kihajlik. Fenékrésze eléggé profilált. Magasság 7,3 cm. A szarmata sírokat egymástól jelentékeny távolságok választják el. Az 1. és 2. sír között pl. a távolság kb. 68—70 m. Valószínű, hogy a sírok között levő fel nem tárt területen a temető több sírja rejlik. Az egyes sírok mellékletei amellett szólanak, hogy közel egykorúak. Az 1. sír erősen profilált bronzfibulája (XV. t. 12.), az I. század végén és a II. század idején, az alföldi szarmata sírok jellemző mellékleteként szerepel. А II. század két utolsó évtizedében már csak szórványosan jelentkezik. Ezt a korhatározást az összes többi mellékletek támogatják. A kalcedon és üveggyöngyök bemutatott típusai, továbbá a két egyenlőtlen magasságú félből álló orsógomb a szarmatakor első periódusához tartozó jazig sírok megszokott mellékletei közé tartoznak.

1 Ugyanezt mondhatjuk a 2. sír kis bögréjéről is (XV. t. 9.), amelynek különösen kétfülü változatai aránylag nagyszámmal ismerősök.

2 A 3. sír edénye (XV. t. 10.) a korhatározásnak nem mond ugyan ellent, azonban jelenléte a szarmaták előtti dák lakosság jelenlétét sejteti ebben a temetőben.

3 A teljes feltárás hiányában azonban ezt a kérdést legfeljebb csak érinteni lehet. 1 Mint amilyen a Hódmezővásárhely-fehértói temető: Párducx M., Acta Arch. Hung. 7 (1956) 167-168. 2 Ua., Arch. Ért. 1946-48. XLVI. t. 17-18, LI. t. 14-15. 3 Va., Acta Arch. Hung. 7(1956) 175-176. 20. ábra