Folia archeologica 12.

Párducz Mihály: Koraszarmata sírok Csanyteleken

K.oras%armata sírok Csanyteleken 1Ъ A legnagyobb érdeklődésre azonban az 1. sír nagy füles korsója tarthat számot. Megfelelő darabot a Kárpát-medencén belül az egyező korú leletanyagban nem ismerünk. Szinte őskori jellege miatt először nem is tartottuk a bemutatott sírhoz tartozónak. Mivel azonban a lelőkörülményeket a fentebb ismertetett módon lehetett rekonstruálni, a korsónak az 1. sírhoz való tartozását hitelesnek kell elfogadnunk. Az újabb szovjet irodalom pedig azt tanúsítja, hogy edénytípusunk jellegzetes Pontus vidéki forma s talán még ott is készült (?) és a Duna—Tisza közére lenyomuló szarmaták sajátos Pontus-vidéki örökségének a Kárpát-medencében ez idő szerint talán egyetlen kerámikai típusa. Mutatkozik egyezés a formában, de még feltűnőbb, hogy a csanyteleki korsó fültövénél alkalmazott bütyökdísz is hasonló formában, ha nem is a fülek tövénél jelentkezik. Ami a forma párhuzamait illeti, nem törekszünk, nem is törekedhetünk teljességre. Elegendőnek ítéljük itt az Anfimov által közölt Uszt-Labinszkaja nevű lelőhely anyagára utalni. Az aránylag zömök, kissé tölcséres, enyhén kihajló edények füles és fül nélküli változatai sorozatban jelentkeznek az itteni meot-szarmata anyagban. Fül nélküli hasonló forma

4 mellett egyfülű, itt említhető példányok is vannak.

5 Ez utóbbi, bár öblösebb forma, azért érdekes, mivel állatfejes végződésű füle van, s az említett bütyökdíszeket éppen az állatfej formájú fülekkel hozzák kapcsolatba. A korsóforma elterjedésével itt nem foglalkozunk a megfelelő irodalmi anyag hiánya miatt, de úgy véljük, hogy a több évszázados fejlődés általánosabban ismert és nagyobb területen otthonos formáival lehet csak kapcsolata. A mienkkel egyező formájú (lapos, kerek) bütyökdíszek a hivatkozott Uszt-Labinszkaja lelőhely kerámiáján is megvannak. I. е. I—

i. sz. I. századra lehet helyezni az egyik füles korsót, amelynek fülénél, de a felső végződésnél, a perem alatt jelentkezik a teljesen egyező lapos, kerek bütyök.

6 Anfimov a bütyköket, mint arra már utaltunk, az állatalakos fülek sematizált részének (szemeket jelzik) tartja.

7 E felfogást alátámasztja három I—

III. századi pantikapaioni edény is (bögrék, korsók), amelyeken a fül állatalakja az eddigieknél jobban megmaradt.

8 Ilyen bütyökkel ellátott fület közöl W. F. Gajdukevics Tiritakiból is,

9 ugyaninnen sima fülön is látunk a fül felső részén elhelyezett la4 Anfimov, N. V., Zemledelie u meoto-szarmatszkih piemen Prikubanja. MIA 23. (Moszkva—

Leningrad 1951) 196, 17. kép 1. i. e. I—i. sz. II. század. 5 Uo. 195, 16. kép 9. 193, 15. kép 6. i. e. I-i. sz. I. század; 175, 7. kép 2-3. i. e. III— I. század; 165, 3. kép 9. i. е. IV—

III. század. 6 Uo. 193, 15. kép 9.; 195, 16. kép 3. 7 Uo. 194. 8 Krug/ikova, I. T., О mesztnoj keramike Pantikapeja i ее znacsenii dija izucsenija szosztava naszelenija etogo goroda. MIA 33. (Moszkva 1954) 78-113. II. t. 3, 18, 22. 9 Gajdukevics, V. F., Raszkopki Tiritaki v 1935 — 1940 gg. MIA 25. (Moszkva—

Leningrad 1952) 28, 20. kép. 21. ábra