Folia archeologica 12.
Szakács Margit: Zarzetzky József pesti gyufagyárai
Zarzetzky J<>Z s ef &'"Jagyárai 313 Termelése egy ideig még tovább fokozódott s ez újabb beruházást, gyárbővítést is szükségessé tett. 1869 elején földszintes lakóház építésére kért engedélyt. 6 5 Ez munkások számára készülhetett, a tulajdonos lakásául továbbra is 3 Bárány utcai házát tartotta fenn. Ugyanekkor új gyári helyiségek is épültek, amelyeket 1870 áprilisában vehettek használatba. 6 6 Az új épület földszintjén az asztalos és egyéb műhelyeket helyezték el, az első emeleten szárítókamrákat rendeztek be, azonkívül itt voltak a csomagoló helyiségek és az irodai szobák. 6 7 1870-ben már kezdenek a válság jelei mutatkozni a gyárban. A vállalat fizetési nehézségekkel küzd, adófizetési kötelezettségének sem tud eleget tenni. Nagyobb összegű jövedelemadójának hátralékára havi részletekben való törlesztésért folyamodik. 6 8 Beadványában a társulat hivatkozik az üzleti forgalom általános pangására, amely nem teszi lehetővé adóhátraléka egy összegben való fizetését, valamint arra a körülményre, hogy kintlevőségeit sem tudja behajtani. Augusztus hónapban pl. az adósoktól 20 000 forintnyi összegnek kellett volna befolynia a társulat részére s ebből mindössze 8000-et fizettek be. Hivatkoztak arra is, hogy nagyobb összeg elvonása fennakadást eredményezne a termelésben is, mivel a munkások fizetését veszélyeztetné, akiknek ekkor 1600 forintot fizettek ki hetenként munkadíj fejében. A munkások száma, a fent jelzett öszszegből következtetve erősen lecsökkent, nem érte el még a 300 főt sem. A helyzet egyre súlyosabbá vált, míg végül az 1873-ban kitört túltermelési válság, amely sok üzem és vállalat tönkrejutását eredményezte és hatása erősen megmutatkozott a gyufaiparban, megpecsételte a Zarzetzky-féle részvénytársaság sorsát is. Az 1872. december 15-én megtartott rendkívüli közgyűlésen elhatározták a társulat feloszlatását. 6 9 A leszámolás hosszabb ideig eltartott, a társulati vagyon elosztásának végleges lebonyolítására csak 1874 elején került sor. Ezzel az aktussal lényegében lezárult a Zarzetzky-gyár működésének második, és egyben legtermékenyebb szakasza. Ezt megelőzően azonban egy incidens is megzavarta a gyár nyugalmát, olyan eset, amely gyufagyáraink történetében elsőként áll. Főszereplői, a gyár munkásai — még a részvénytársaság feloszlása előtt — megmozdulásukkal irányították magukra, illetve a gyárra a figyelmet. Az öntudatosodó munkások fellépése a gyárban működő betegsegélyző pénztár kezelésével függött össze. Zarzetzky gyárában már 1846-ban volt bizonyos intézkedés a beteg munkásokat illetően. E korból említett folyamodványában hivatkozik arra — s ez a támogató részéről is megerősítést nyert —, hogy „a gyári egyének betegség esetében orvos és orvossággal ingyen elláttatnak". 7 0 Betegsegélyző pénztár létezéséről először 1863-ban értesülünk. 7 1 A gyár „emberbaráti intézkedései" ekkor a betegsegélyezésen kívül a temetkezési segélyre is kiterjedtek: „beteg munkásai egy e célra alapított pénztárból gyógyíttatnak, ebből fizetik a gyógyszert s orvost, a munkás betegsége alatt bérének 6 5 F. L. Tanácsi itatok, 1869. II. 161. 6 6 Uo. 1870. VI. 20. 6 7 Uo. 6 8 F. L. Tanácsi iratok. 1870. III. 228. 6 9 F. L. Tanácsi iratok. X. 2574. 1872. 7 0 F. L. Rel. a. п. 6113. 7 1 VÜ. 1863. 40.
