Folia archeologica 12.
Szakács Margit: Zarzetzky József pesti gyufagyárai
Zar^elzhy ]"K. s ef P es t' gyufagyárai 311 fénymáz, spanyolviasz, éjjeli mécses, gyújtókövek és egyéb vegyészeti cikkek gyártásával. Kereskedelmi kapcsolatai szélesedtek, gyárt irányai a hazai piacokon kívül eljutottak az osztrák örökös tartományokba és távolabbi helyekre, komoly versenytársaként az osztrák gyufaiparnak. Gyártmányaival két világkiállításon jelent meg. Első külföldi Ú1 ja az 1862-es londoni világkiállítás, ahol bemutatott készítményei — gyufaminták és eszközök — elismerést hoztak számára: dicsérő oklevelet kapott. 5 3 Ez a szereplése lehetett alapja külföldi kapcsolatai kiterjedésének. A gyár ekkori termelésére vonatkozó, megbízható adatok nem állnak rendelkezésünkre. Az a tudósítás, amely napi 13 millió gyufa készítéséről és egyéb, nagy mennyiségű nyersanyag feldolgozásáról ad hírt 1863-ban, kissé túlzottnak tartható. 5 4 Azonban az a tény, hogy a gyárnak ekkor már két raktára van a fővárosban — főraktára a 3 Bárány utcában, a régi gyár szomszédságában, a másik a Szerecsen utca 6 sz. alatt —, valamint vidéki lerakatai, azt mutatja, hogy valóban jelentős mennyiségű árut készített. A munkások létszámára vonatkozó adatok is eléggé eltérőek ebből az időből. A leghitelesebbnek tartható vizsgálati jegyzőkönyvek szerint 800 volt a legmagasabb szám 1865-ben. 5 5 Egyik forrásunk 400-ra teszi, de ennél feltétlenül több volt. Mások viszont ezer, sőt ezen felüli számot említenek. 56 Ez viszont túlzott. A 800-as létszámba is bele kell foglalnunk a telepen dolgozó összes munkásokat és alkalmazottakat. A Zarzetzky-gyár képviselte a magyar gyufaipart az 1867-es párizsi világkiállításon gyufacikkeivel és a napjainkig fennmaradt, színes gyufákból kirakott gyárképével (XLVIII. t. 2.), amely a Művelődésügyi Minisztérium Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoportjának a tulajdonában van. Az ilyen módon készült ábrázolások közül ez feltehetően az első, de nem egyedülálló alkotás. 5 7 A hozzá felhasznált színezett gyufák 1854 óta ismertek. Ekkor kezdte el Pojatzi a gyufafejek színezését és fémlakkokkal való bevonását. 5 8 A különböző színezésű, foszfort nem tartalmazó gyufákat használták fel a gyufagyárak a reklámcélokat jól szolgáló képek kirakásához. A gyár a kiállításra csináltatta a képet. Még folyamatban volt készítése, amikor a Fővárosi Lapok beszámol róla, részletesebben leírva г művet. 59 Hogy kijutott a kiállításra, arra vonatkozólag a világkiállítás németnyelvű katalógusa tanúskodik, amely említést tesz egy gyufákból kirakott gyárképről Ausztria kiállított tárgyai között. 6 0 Az Iparos Űjság 1929-ben szintén közöl erre vonatkozó adatot és egy fényképet, amelyen az említett kép és mellette Mervay Albert látható, azzal a megjegyzéssel, hogy a felvétel a párizsi világkiállításra készült. 6 1 Ennek alapján feltehető, hogy Mervay, aki a gyár 5 3 Vahot /., Az 1862-i londoni világkiállítás emlékkönyve. (Pest. 1863) 119. 5 4 VÚ. 1863. 40. 5 5 F. L. Tanácsi iratok. Pest. X. 310/858. Az 1864. július 2-án felvett jegyzőkönyv szerint 700-on felül volt, 1865. január 11-én pedig 800. 5 6 F. L. Tanácsi iratok. Pest. X. 310/858. 1863. május 12-én kelt beadványában Zarzetzky 1000 munkást említ. - Fővárosi Lapok, 1865. 81. - VÜ. 1863. 40. 5 7 Pál A. közlése szerint hat ilyen kép készült hazánk gyufagyáraiban. 5 8 Pál A., i. m. 5 9 Fővárosi Lapok, 1867. 140. 8 0 De/abar, G., Die Pariser Weltausstellung. 1867. (St. Gallen 1869.) 168. 6 1 Iparos Újság. 1929. I. 27.
