Folia archeologica 12.

Szakács Margit: Zarzetzky József pesti gyufagyárai

310 Szakács Margit A foszforos megbetegedésekkel kapcsolatban történő intézkedések közül 1863 áprilisában kelt az a tanácsi meghagyás, amely szerint a kapitánysági kerületekben létező gyufagyárakat a kerületi orvosok meghívásával évnegyedenként szigorúan meg kell vizsgálni.

5

0 A hatóság erélyesebb fellépésének lehetett a hatása, hogy a Váci úti gyártelepen a következő években javult a helyzet és 1865 januárjától kezdve, az évnegyedenként megtartott vizsgálatok már a rendszabályok pontos betartásáról számolnak be.

5

1 Megbetegedésekről sem hallunk ezekben az években. A húsz évi fennállása után megszűnt 3 Bárány utcai gyárat egy metszet őrizte meg számunkra. (76. ábra.) A Zarzetzky gyárnak ez az első ábrázolása 1860-ban, naptári hirdetés illusztrációjaként jelent meg.

5

2 Szövegéből nem derül ki, tulajdonképpen melyik gyárat szemlélteti, a kép tárgya, valamint megjelenésének időpontja alapján azonban arra lehet következtetni, hogy a 3 Bárány utcairól van szó, pontosabban, a forrásokban is szereplő „gyár és a vele átellenben levő raktár" épületéről. Ezt támasztja alá az is, hogy sűrűn beépített környezet veszi körül, amely szintén terézvárosi területre mutat. Azonkívül a metszetnek 1859-ben kellett készülnie, amikor a Váci úti gyártelep még kiépülőben volt. Ennek a feltevésünknek csak az mond ellent, hogy a metszeten mind a gyár, mind a raktárépület emeletesnek van feltüntetve, amelyről forrásaink nem beszélnek. Ennek tisztázása a tervrajzok alapján lenne lehetséges, ezek azonban sajnos elvesztek. Mivel a régi gyárral együtt itt a főraktár is bemutatható, ezek, illetve az itt folyó munka kínálkozott mindenekelőtt megörökítésre méltónak. A hirdetés kísérőszövegeként „Zarzetzky József az első és legnagyobb cs. kir. szabadalm. gyufa-gyár tulajdonosa Pesten, ajánlja legjobbnak ismert készítményeit valamint pecsétviaszot, kénronyot, fénymázt és mécseket a legjutányosabb árakon." — felírás olvasható. Első gyárának megszűnése után tulajdonosa az új gyártelep fejlesztésén munkálkodott. Még 1860-ban kisebb építkezéssel bővült a telep, 1863-ban már teljes kapacitással működött, úgyhogy a másik gyár bezárása nem okozott zavart és fennakadást a termelésben. Az a törekvése, hogy gyárát minél nagyobbá fejlessze, árucikkeinek mennyiségét és minőségét tovább növelje, sikerrel járt. Erre annál inkább szüksége volt, mert az egyre erősödő osztrák gyufaipar versenyképesebb termékeivel szemben csak így biztosíthatta fennmaradását. Bár a gyáros a termelőmunkában már huzamosabb idő óta nem vett részt, az irányítás és szervezés munkáiból még tevékenyen kivette részét. Később, a hatvanas évek elejétől, itt is mindinkább háttérbe szorul, részben fia vette át az irányítást, aki már a régi gyárban is vezető volt és a kereskedelmi üzletek lebonyolítását végezte. A Váci úti gyár élére igazgatót állított Mervay Albert személyében, aki hosszabb időn át viselte ezt a tisztséget a gyárban. A Váci úti Zarzetzky-gyár (XLVIII. t. 1.) virágzásának kora a hatvanas évekre esik. A főváros legtöbb munkással dolgozó, legnagyobb gyufagyárává fejlődött. Ezekben az években újította fel gyári felszerelését, rátért a gőzgépek használatára. Készítményei már az ötvenes évek második felétől kibővültek, 6

0 Uo. 5

1 Uo. 5

2 Emich G., Magyar- és Erdélyországi Nagy Képes Naptár. 1860. Szerk. Vahot I.