Folia archeologica 12.

Mihalik Sándor: A kassai második kerámiagyár

289 miként amire példa is van a Magyar Birodalomban: „nagy költséggel, sok száz­ezerrel meginduló posztó és egyéb gyárak a sok akadály miatt az elvett és el­hagyott gyárak nagy veszteségeivel, a tulajdonosok helyrehozhatatlan káro­sodásával járnak." Л tanácsi küldöttek a „körülményeknek ezen előzményeit" azért vázolták, hogy azokat a város vezetősége „körültekintően mérlegelve", a felső gyár tulajdonosai kérésére határozatot hozzon. November 14-én a bizottság az alsóvárosi kőedénygyárnak arra a bead­ványára is kifejtette véleményét, 5 amelyben az angol porcelán gyárthatását és a készítmények engedéllyel való árusítását kérelmezik. Tájékoztatásul és indokolásul előadják, hogy a Glose— Mandova —Hamerle manufaktúra készítő és kiégető helyéül Glose az alsóvárosban fekvő, Salczman­házat szerezte meg. Az épületben kemencét óhajtanak létesíteni. Ez, a kémény­seprő szerint, ha a terv szerint készül, tűzveszéllyel nem jár. A város három ki­küldöttének maga Glose is kijelentette, hogy manufaktúra cikkei kiégetésére nagyobb kemencére, erősebb tűzre nincs szüksége, csak olyanra, mint amek­korát a város falain belül lakó fazekasok használnak mesterségük gyakorlásakor. „Ha tekintetbe vesszük", hogy a kérvényezők a kőedénykészítést (Fic­tilium vasorum) különböző idegen helyeken számos év óta tanulták és mester­ségük jeles fokozatát nyerték el, továbbá, hogy épületük is van, végül, hogy az edények kiégetéséhez a fát nem a város piacán, hanem távolabbi helyekről vásárolják -— Rimanóczy, Spernahovits és Bodenlosz — („a tanács magas határozatának alávetve magukat") —, úgy gondolják, hogy ha a császári királyi privilégiummal ellátott helyi angol porcelángyár tulajdonosai az ellenkezőt is kérik, a második gyár létesítésének kérését nem kellene elutasítani. Ezért ajánlják, hogy a régi gyár kérelmét azzal utasítsák vissza: ők sincsenek a kizáró­lagosság kiváltságával felruházva. Mindezek alapján Kassa város tanácsa 1810. december 18-i ülésén 3863. szám alatt a következő határozatot hozta: 6 Elfogadva és mérlegelve a pro és contra motívumokat s mert a már meg­levő porcelángyárnak nincs kizárólagossági joga, s miután Glose Károlynak és társainak a fazekasság a foglalkozása (directe professionis Fictilium) és ezzel tudják kenyerüket megkeresni, valamint figyelembe véve még azt is, hogy Glose a házában oly kemencét állított, amely a biztonsági előírásnak meg­felel, a jelentésből folyó feltételek mellett — amelyek ellenkező esetben a favá­gási engedély és mesterségük gyakorlatának megvonását vonhatja maga után —, Glosenak, Hamerlének és Mandovának ,,az engedély megadatik." A tanácsülés aznapi, következő, 3864. számú tárgypontja az a kérelem volt, amelyben „a jelenlegi" porcelángyár tulajdonosai a Glose és társai által tervezett alapítást meggátolni kérik. Erre vonatkozólag a tanácsi határozat lapidáris rövidséggel csupán csak ennyit mond: 7 „A 3863. számra hozott határozattal ez is elintéztetett." Vagyis: az első gyár kérelmét elutasították. És ezzel megteremtődött a lehetősége, szabad útja nyílt a második kassai gyár működtetésének. 5 Uo, 6 Ugyanabba az iratcsomóba berakva. 7 Ugyanabban az iratkötegben. 19 Folia Archacologica A kassai második kerámiagyár

Next

/
Thumbnails
Contents