Folia archeologica 12.

Mihalik Sándor: A kassai második kerámiagyár

A KASSAI MÁSODIK KERÁMIAGYÁR Kassa város tanácsának a Helytartótanácshoz 1811. február 15-én küldött jelentése szerint az egykori Felvidék fővárosában működő kőedénygyár, fennállásának tizedik — az 1810-es -— évét 6461 forintos nyereséggel zárta. A gyár készítményei, a szép kassai kőedény, a magyar birodalmon kívül ekkor már ismertek voltak Galíciában, sőt a varsói hercegségbe, Sziléziába és Erdélybe is eljutottak. A veszteségek és eredményes teljesítmények hullámzó tíz éves időszaka után — látszólag bekövetkezett a kassai kőedény aranykora. Övé — jóformán — az egész ország. Messzi délnyugatra, Horvátországban, a krapinai gyár nem bénította a kassaiak munkásságát. A Dunántúlon akkor csak a pápai kőedénygyár próbálkozott, de az is még a kiformálódás állapotában, hiszen csupán az 181 l-es újjászervezés adta azt az alapot, amelyből később az ország nagy értékét jelentő gyárává nőtte ki magát. À holicsi ekkor továbbra is még erőt jelentő fajánsz- és kőedénygyár, de a napóleoni hadakozások következtében ért bénulásai miatt már csak csökkentett mértékben dolgozik. Erőveszteségei következtében a kassai gyár előretörését csak mérsékelten bírta fékezni. Nincs a kassain kívül ekkor számottevő más kőedénygyár az országban. Budán Kuny csak kényszerűségből gyárt kőedényeket. Szerelme, ambíciója, gondja és büszkesége továbbra is a fajánsz. Az 1810-ben alapított rozsnyói gyár pedig ekkor még csak a munkakezdések gyermekkorát élte. Á kassai gyár a munka társadalmi elismerésének és az anyagi megjutalmazódás előnyeit, a révbeérés örömét élvezte. És amikor szerte az országban nincs számottevő ellenfele, mégis egyszerre, váratlanul és éppen abban a városban, amelyben az országnak ez a számontartott, becsült gyára működik, a konkurrencia, a verseny oly erővel, felkészültséggel, pénzügyi lehetőséggel jelentkezik, tör föl, hogy máris tíz évi munkásságuk egészét veszélyezteti. Megrendíti a gyártás felépítésének alapjait, kettészakadással, sőt még további romlásokkal is fenyegeti a gyárat. Fennállásának váratlanul a legnehezebb időszakához ér és olyan aggasztó helyzetbe kerül, amely a pótolható és behozható anyagi veszteségek helyett azzal fenyeget, hogy maga a kassai kőedénykészítés, vagyis munkásságuk egész értelme, haszna, eredménye elveszhet, vagy legalábbis más kezekbe és más gyár birtokába kerülhet. I. A bajok csírája és okozója elsősorban Hamerle Frigyes nyugtalan déli vérmérséklete és nyughatatlan szelleme. A kassai kőedénygyár művezetőjének és legfőbb megvalósítója, Osvaldo Pivirottinak bizalmát élvezte. Némileg