Folia archeologica 12.

Rózsa György: Egy lőcsei rézmetsző a XVII. században

EGY LŐCSEI RÉZMETSZŐ A XVII. SZÁZADBAN A magyar sokszorosító grafikus művészet egyik legfontosabb ágának, a rézmetszésnek történetével foglalkozó könyvében Pataky Dénes időrendben sorraveszi azokat a vidéki városokat, ahol a ránkmaradt adatokból következtetve rézmetszők működtek. A XVII. századhoz elérkezve ezt írja: „Lőcsén 1652 körül egy Kremienitz nevű rézmetsző működött, aki Wesselényi Ferenc arcképét metszette rézbe."

1 Ugyanez a megállapítás található könyve katalógusrészében is, de itt már forrását is megnevezi.

2 A Vasárnapi Üjság 1858-as évfolyamának egy Lőcséről szóló közleménye „bizonyos Kremieniz" nevű, 1652-ben működött rézmetszőről beszél, akinek művei közül Wesselényi képe csak egy lenne, többet azonban a cikkíró nem említ meg.

3 A Vasárnapi Üjság a nagy történetíró, Horváth Mihály egy fiatalkori művére támaszkodik.

4 Horváth ebben a fent ismertetett adatok közlése után hozzáfűzi: „hiteles kútfőből tudom, hogy az (a művész nevét fenntartó Wesselényi arckép) egykor Krapinai István birtokában vala." A múlt század végén a lap reprodukciója is megjelent.' A képhez fűzött magyarázatban a rézmetsző nevét egyszer Cromer, egyszer pedig Cromner formában közlik. A Vasárnapi Üjság idézett cikke a következő, a metszetre vonatkozó mondattal zárul: „Vajha előkerülne valahonnét a — pesti Nemzeti Múzeumba." Ez az óhajtás nemrégiben teljesült, mivel Wesselényi Ferenc arcképe a Parlamenti Múzeum anyagából a Magyar Történelmi Képcsarnokba került. így a XVII. századi lőcsei rézmetsző neve pontos megállapításának most már semmi akadálya sincsen. A nevével jelzett összeesküvés és udvari költőjének, Gyöngyösi Istvánnak, „Marsai Társalkodó Murányi Venus" című költeménye révén közismert nádor arcképét (XLVII. t. 2.) ovális keretben jelmondat fogja körül: „OMNIS IN FERRO SALVS." A súlyos barokk motívumokból alkotott keret alsó részén elhelyezett felirat az ábrázolt címeit sorolja fel: „COM: FRANCISCVS VESZELE-/NY de Hadad Perpetuus de Murany nec non/ Partium Superioris Regni Hungáriáé Gene-/ralis et Praesidy Filekiensis Administrator, ас S./ С. Rq. M. Camerarius et Consiliarius." A művész azonosításában döntő szignatúra a felirat alatt baloldalt található: „Johan: Cramerus sculp: et 1 Pataky D., A magyar rézmetszés története. (Bp. 1951) 21. 8 Uo. 164. » VU 5(1858) 317. 1 Horváth M., Az ipar és kereskedelem története Magyarországon. (Buda 1840) 35 — 36. 5 Szilágyi S., A magyar nemzet története. VI. (Bp. 1898) 507, 597. Ernst Lajos gyűjteményének példányát reprodukálták.