Folia archeologica 12.

Rózsa György: Egy lőcsei rézmetsző a XVII. században

282 Ró^sa György excu:/Leütschoviae". A lap rézmetszet technikával készült, lemezmérete 30,4X20,4 cm.

6 Az ábrázoltat mellkép kivágatban láthatjuk. Balra fordul, szembe néz. Hosszú bajuszt és tömött, dús szakállat visel. Fején tollas kucsma. Zsinóros dolmánya felett világosabb színű, széles szalag halad bal vállától derekának jobb oldala felé, a szalag csokra a bal váll felett látszik. Az ábrázolt életkorából következtetve a metszet körülbelül egy időben keletkezhetett Elias Widemann 1649-ben készült és 1652-ben megjelent képmásával.

7 Művészi kvalitásban azonban alatta marad, mind a portré közvetlenségét, mind a technikai megoldást tekintve. Díszes kerete és nagyobb mérete ugyan hangsúlyosabbá teszi ezt a lapot a Widemannál megszokott egészen egyszerű keretelésű képmásoknál, de a bécsi rézmetsző legjobban sikerült darabjainak elevenségét nem tudja elérni. Éppen a keret és az arckép nívókülönbsége alapján jogunk van annak feltételezésére, hogy a lőcsei mester a keretet egyszerűen idegen kompozícióból vette át. Mert a szignatúra alapján el kell fogadnunk azt a tényt, hogy működött Lőcsén rézmetsző a XVII. század közepén, ennek neve azonban helyesen Cramerus. Ha a latinos formából visszakövetkeztetünk, akkor Krámer Jánost a közeli Eperjesen nemzedékeken át működött festő-dinasztiával hozhatjuk kapcsolatba.

8 Az irodalomban tehát, több mint száz éven keresztül téves néven tartották számon a művészt a szignatúra felületes olvasása következtében. Most, nevének helyesbítésével kapcsolatban műveinek számát is sikerült egy darabbal gyarapítanunk. Ugyancsak a Magyar Történelmi Képcsarnok metszetgyűjteményében, az előbbi lap mellett található Wesselényi Ferencnek egy másik arcképe is, amely stílusából ítélve ugyanannak a kéznek műve, mint az előbbi. (XLVII. t. 1.) Az ovális keretbe foglalt képmás körirata: „COM: FRANCISCVS VESZELENY de HADAD PERP: de MVRANY nec non PARcium R: HVNG: SVPe: SVP: GEN: et PRAEs: FILEK: (L és E egybeírva!) AD MINIS: (első I beszúrva!) ac S. C. Rq. M: CAM: et CONSI:" Alul baloldalt olvasható a szignatúra: „jC scalp" (a J és С betűk egybeírva !) formában. Ez is rézmetszet, lemeze 20,1x15,6 cm méretű.

9 Mellkép, kissé jobbrafordul, szembenéz. Bajuszt és nagy szakállat visel. Feje fedetlen, haját elöl középen törökös módon viseli. Sima ruhája felett a jobb vállon a már a másik képről ismert szalag és a bal vállán lánc. A két arckép stílusa nagyon hasonló, megegyeznek a felirat betűi, valamint a szignatúra és a monogram J és С betűje is. A második képnél azonban a kompozíció nem eredeti. Kramer képe Widemann már említett 6 A Magyar Történelmi Képcsarnok metszetgyűjteményében leltári száma: 55.453. A Parlamenti Múzeum anyagával került be, ahová 1931-ben jutott vétel útján, Ranschburg Gusztávtól. Tehát egészen valószínű, hogy a régebbi irodalomban Ernst Lajos tulajdonaként említett darabbal állunk szemben. ' Vö. Cenner-Wilbelmb G., Acta Hist. Art. 4(1957) 328. 8 Garas К., Magyarországi festészet а XVII. században. (Bp. 1953) 106. — Művészünk nem azonos az Eperjesen dolgozó Cronerus Jánossal, akinek egyetlen szignált művét, Weber János eperjesi patikus és főbíró címerképét ismerjük. A szignatúra „abgezirket und gerissen" kifejezése azonban vonatkozhat az előkép rajzolására is, így nem teljesen biztos, hogy az egyébként ismeretlen Cronerus valóban rézmetsző volt-e. Vö. Pataky D., i. m. 99. 9 Magyar Történelmi Képcsarnok ltsz. 4533. Egyik példánya új lenyomat. — A szignatúrát helytelenül oldja fel Cenner-Wilbelmb G., i. m. 340.