Folia archeologica 12.

Cennerné Wilhelmb Gizella: XVI-XVIII. századi magyarországi parasztmozgalmak grafikus ábrázolásai

266 Cennerné Wilbelmb Gizella kompozícióval mutatja be az eseményeket, mint az előbb tárgyalt metszet ismeretlen mestere. Nemcsak az alakok elosztásában, de egyes figuráinak rajzában is felhasználja a barokk festészet bevált típusait. Ezzel kapcsolatban utalunk a generális hátulról ábrázolt lovasképére, az előtér térdelő halálraítéltje mellé lehajló jezsuitára, a hóhér erőteljesnek induló, de eltorzult mozdulatára. Pika Gáspárt is reálisabban rajzolja meg, arcvonásaiban némi egyénítésre törekszik. A háttérben látható Árva vára azonban teljesen a fentebb említett röplap után készült. (Katalógus 14. sz.) Áz árvái parasztfelkelés harmadik képes emléke feltehetőleg könyvillusztrációként jelent meg. A mester a büntetések ábrázolásában nem ragaszkodott a történeti hűséghez, hiszen az egyik felkelőt kerékbetörik és többen szenvednek el karóbahúzást is, mint azt a források írják. A háttérben látható várábrázolás, bár sokkal nagyobb épületkomplexumot mutat, mint a fenti metszetek, teljesen légbőlkapott. (Katalógus 15. sz.) Thököly kuruc felkelését II. Rákóczi Ferenc szabadságharca követte a XVIII. században. Rákóczi katonái közül sokan telepedtek le a majtényi fegyverletétel után az Alföld keleti szélén, a mai Békés megye területén. A hűbéri viszonyok itt nem voltak annyira kötöttek, mint az ország más részeiben, a puszta terület könnyebb betelepíthetősége miatt. A XVIII. század 30-as éveiben azonban itt is fokozódott a kizsákmányolás, a spanyol örökösödési háborúval kapcsolatosan emelkedtek az adóterhek. Ugyanez történt a szomszédos szerb határőrvidéken is, ahol a törökök visszahúzódása után eltörölték az addig hadiveszély miatt juttatott adókedvezményt. A békési elégedetlenek kapcsolatot teremtettek a pécskai szerb határőrség kapitányával, Szegedinácz Péróval és tiszttársaival, akik megígérték csatlakozásukat. A szervezkedésben résztvevő régi Rákóczi-katonák abban reménykedtek, hogy a fejedelem hazatér száműzetéséből, ha értesül felkelésükről. A mozgalom egyre szélesebb körben terjedt s a kitudódástól való félelem miatt időnek előtte kellett a hadmozdulatokat megindítani. Péró ekkor szolgálati ügyben Aradon tartózkodott s a felkelők hozzáküldött futárának elfogatása után börtönbe zárták és vallatni kezdték. Az egyre növekvő parasztsereg ellen megindult a császári katonaság, de hogy korábbi összeköttetését mentse, a szerb határőrség is. Az erdőhegyi csatában döntő csapást mértek a fegyvertelen, katonailag tapasztalatlan felkelőkre. A mozgalom többi vezetőit is elfogták és a következő év tavaszán tömegesen végezték ki őket Budán.

1

1 A Péró-féle parasztfelkelés külföldi visszhangját a Rákóczi-szabadságharc reminiscenciái és az eddig feltétlen megbízhatónak tartott szerb határőrök részvétele magyarázza. Mindkét tény elég aggodalmat jelentett a bécsi udvar számára. Erre mutat, hogy a Péró és társai elleni ítéletet több nyelven, nyomtatásban is közzétették. A latin nyelvű kiadás egyik példánya mellett augsburgi rézmetszet található. Hozzátartozott-e az eredeti kiadáshoz, vagy csak a tárgy egyezése miatt került bele a különben is kolligált kötetbe, ma már nem tudjuk megmondani. A lap sakktáblaszerűen több kisebb képre van osztva. Ezzel a formával Németországban a XVIII. században gyakran találkozhatunk. így jelenítették meg egy-egy esztendő vagy hónap nevezetes eseményeit. A réz•Ч53Й 1

1 Wellmann /., Az 1735-i parasztfelkelés. Parasztmozgalmak a XVIII. században. (Bp. 1951) 13-51.