Folia archeologica 12.

Kalmár János: A brigantin

Л brigantin 233 70. évre tehető. A lapocskák méretei 72 X 45,97 X 51,162 X 51,104 X 54,114 X 52; a trapézalakúaké 201x47, 164x44 mm.

1

8 Az első helfensteini lelettel azonos méretű és alakú lapocskák kerültek elő a pomáz—klisszai ásatások során. (64. ábra 1—5.) A pántok magassága 40 mm, a szögecsek szerint a bőr ruhadarab alá voltak felszegecselve. Egyikmásik lapocskán még az aranyozott háromszirmú virágalakú bronz szegecsfejek is megmaradtak. A leletanyag a derékvonalra eső trapézalakú középlapocskát is tartalmazta. Korát az összehasonlító anyag kapcsán a XIV. század második felére helyezzük. A Kolozsvári Márton és György mesterek által készített prágai Szt. György lovasszobron a lovag teste sűrűn szegecselt brigantinba öltözött. Mellvasa egy lemezből készült. A brigantin a hát közepén van összecsatolva. A szobor 1373-ban készült. (65. ábra.) A brigantinok elterjedésére és élettartamára vet fényt a meglevő tárgyi emlékek felkutatása és sorbaállítása. Az aostai katedrálisban levő II. Savoyai Tamás 1340. év előtt készült síremlékén mind a has-, mind a hátvért lemezkékből összerótt, ami a páncéring oldalnyílásán át j ól megfigyelhető. Gottfried von Bergheim (megh. 1335) münstereifeli síremlékén a brigantin ugyancsak a páncéring alatt látható. Páncéringnek nevezzük a vértezetre öltött bő redőket vető inget. Keletről származó ruhaviselet ez. A keresztesháborúk idején a nap erős hevének kitett vértezet felmelegedésének csökkentésére húzták a csuklyás ingre a hosszú fehér inget. Ujjak nélküli ruhadarab volt ez, oldalt kivágva, hogy a lóra való ülést ne gátolja. A kardfelkötő övet a páncéring fölé kötötték. Idegen hangzású neve dacára megtartjuk a páncéring elnevezést, amely a németből való közvetlen lefordításból — Panzerhemd — került nyelvünkbe, mivel Magyarországon a XVII. században ez az elnevezés már általánosan használatos volt. A strassburgi Münster Szentsírjának őrzőjén, amely 1340—49 között készült, brigantint látunk a mellen és az oldalán. Karja fedetlen pántokkal borított. 1

8 Felischhauer, W., Zum Spangenharnischfund von Burg Helfenstein. Wk 5(1935 — 36) 110-111. 65. ábra