Folia archeologica 12.

Kalmár János: A brigantin

230 Kalmár János mezsávval vértezett ágyékkötény ezen egészen korai emlékén a lemezek az előbb leírt magdeburgival ellentétben már vízszintesen helyezkednek el, ami egy további lépcsőjét jelenti az effajta vértezet fejlődésének.

8 Az ily módon elhelyezkedő lemezsávokkal a wisbyi leletanyagban talállálkozunk. Az 1929—30. évi wisbyi ásatások harcos tömegsírt hoztak napvilágra. A leletanyagban hét teljes, különböző típusú lemezsávos vértezet került napfényre. A tömegsírba az 1361. évi gotlandi népfelkelés elesettjei kerültek. A vértezetek között három típus állapítható meg, mégpedig függőleges és vízszintes helyzetű lemezsávokból összerótt, csupán függőleges lemezsávokból összerótt, végül pedig függőlegesen egymásra tolt lamellasorokból állóak. Ez utóbbi típusnál három sor lamella a nyak alatti részen vízszintesen helyezkedik el. A lamellák a szövet vagy bőr ágyékkötény belső oldalára voltak felszegecselve. A vértezetek alatt nem volt egy esetben sem sodronying. A vízszintes helyzetű lemezsávok szélessége 7—8 cm, hosszuk 70 cm, a test domborulatának megfelelően meghajlítottak. A szegecsfejek a lemezek belső oldalán laposak, tehát szövet- vagy bőrruha belső oldalán helyezkedtek el. Egy továbbinál pedig 15—19 cm hosszúak, 5,6—6 cm szélességben. A vértezetek a XIV. sz. közepén használt, hadifelszerelésre vetnek világot.

9 (63. ábra.) A XIV. sz. második negyedének terméke a svájci Küssnach-vár romjai alól kiásott három példány lemezsávos vértezet. Az első és második vértezet vízszintesen haladó mellsávjainak hossza 46—47 cm, szélességük 7—9 cm. A hátvért négy lemezsávból áll, a mellvért lemezeivel azonos méretekkel. A lemezek felső szintjén szegecssor fut, lapos rozetta alakú szegecsfejekkel. A szegecsek a belső oldalon simák, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy a bőr ágyékkötény alá voltak felszegecselve. A lemez és a szegecsfej közötti 2—3 mm-es hézag a bőrruha vastagságát adja meg. A küssnachi leletnek megfelelő ágyékkötő vértezetet az orlamündei Ottó gróf (megh. 1340) síremlékén a Kulmbach melletti Himmelkron kolostorban, valamint Walter Bopfingen síremlékén (megh. 1359) a Nördlingen melletti Bopfingen templomban találunk ábrázolva.

1

0 A XIV. század második feléből származik a Verdeni-dóm szószékén kifaragott harcos alakja. Ez lemezsávokból összerótt vértezetet visel, szerkezetében a Szent Mór szoborra emlékeztet, amennyiben itt is a mellet vízszintesen haladó lemezsávok takarják, a hát közepén összecsatolva. Az egymás mellé helyezett lemezsávokból álló vértezeten a szögecs-sorok is érzékeltetve vannak. Ez a vértezet-ábrázolás annyiban fontos számunkra, hogy megjelenését a XIII. sz. közepére helyezzük és ennél a példánynál, amely több mint egy századdal későbben készült, mint a Szent Mór szobra, fejlődéstörténeti kapcsolatot ta8 Sitzungesberichte. Wk 2(1926-28) 196-197. 9 T/jordemann, В., Über die neuen Spangenharnischfunde bei dem Ausgrabungen von Wisby (1361). Wk 3(1929-31) 201-205. 1

0 Gessler, E. A., Die Spangenharnische von Küssnach. Wk 1(1923-25) 211—215., vö. Sitzungsberichte. 70. 63. ábra