Folia archeologica 12.

Kalmár János: A brigantin

Л brigantin 231 lálunk a kettő között.

1

1 Az 1399. évben lerombolt Tannenberg várának romjai alól mell- és hátvértezethez tartozó lemezsávok kerültek napvilágra. A mell lemezsávjai közül az alsó és felső példányok rövidebbek, a középre esőek hosszabbak. A lemezsávok végein kiálló szegecseket figyelhetünk meg, amelyek a hátlemezhez csatolandó szíjakat tartották. A lemezsávok bársony ruhadarab belső oldalára voltak szegecselve, felső szintjükön sűrűn elhelyezett szegecssor fut. A leletanyag tartalmaz még gerincéllel merevített vállvértkagylót, továbbá kisebb négyzetes lemezeket is, hatszirmú virágrozettás szegecsfejekkel.

1

2 Alt-Tiltschen várának romjai alól kikerült lemezsávos vértezet a XIV. század végéről való. A lemezsávok hossza 24 cm, szélességük 3,5—4 cm. A lemezsávok bőr ágyékkötény belső oldalára voltak szegecselve, felső szintjükön vas és réz szegecsfejek láthatók. A szegecsfejek alatti 2—3 mm-es hézag a bőranyag vastagságát adja meg. A lemezsávok a test alakja szerint meghajlítottak. A vértezet zsinórral lehetett a testhez kötve, erre mutat a leletanyag vékony lemezből meghajlított kúpja, a zsinór végének fűzőkéje.

1

3 A XIII. század második felében a lemezsávokból összerótt vértezetnél szerkezeti változás állt be. A lemezsávok már nem hátközéptől hátközépig, nem is testoldaltól testoldalig tartó hosszúságban készülnek, hanem rövid téglalap vagy rombuszalakú lapocskákká osztódnak. Az így szabott lapocskák kellően meghajlítva a testhez idomuló mozaikként állíthatók össze, az alakra szabott bőrruha darab belső oldalára szegecselve. A vértezet tehát az egész felsőtestet beborította, vagy némelyik példánynál egy nagyobb lemez a mellet, illetve a hátat is fedte. A szerkezete arra mutat, hogy ez a vértezetfajta oldalt záródott. Ebben az állapotában már nem vértezet ágyékköténnyel állunk szemben, hanem brigantinnal. Olaszul: corazzina; a kürasz, a corazza kicsinyítése. Lengyelül karacena, franciául brigantine, angolul Brigandin jacket, spanyolul Loriga, németül Italienische Panzer Jacke. A brigantin lemezlapocskái nem leszármazottai a Keleten ismert és ott széltében használt vértezet lamellának, amelyek nem álló helyzetben felvarrt, egymásra ráfekvő keskeny lemezcsíkok sora, hanem mozaikszerűen egymásmellé felszegecselt lapocskák. Boeheim szerint a brigantin a pikkelyes ing, a római „lorica aquamata"-ból nőtt ki. Állításának igazolására a pikkelyek, illetve a lapocskák elrendezését tartja azonosnak a két vértezetfajta között.

14 Feltevését megdönti az a körülmény, hogy a brigantin a lemezsávos vértezésű ágyékkötény továbbélése idején jelenik meg, nem pedig egy hirtelen kapott újabb impulzus kapcsán. A legkorábbi példányok az emlékek sorában a reichensteini vár romjai alól előkerült vértezet lapocskák. A vár szétrombolása 1300-ban történt, tehát a lapocskák még a XIII. század második felében készülhettek. A lemezek gyengén domborítottak, hogy a testre pontosan ráfeküdjenek. Alakjuk téglaalak és rombusz. A szegecsfejek félgömbölyűek, sárgaréz lemezzel bevontak, átmérő1

1 Thordemann, В., Zur Entstehung. . . 58 — 59. 1

2 Hefner, ]. — Wolf, J. W., Die Burg Tannenberg und ihre Ausgrabungen. (Frankfurt a. M. 1850) 95. X. t. 1

3 Prihoda, R., Ein mährischer Spangenharnisch. Wk 2(1926—28) 225-27. 1

4 Boeheim, IT., Handbuch der Waffenkunde. (Lpzg. 1890) 145.