Folia archeologica 12.

Németh Annamária: A topuszkói apátság pecsétjei

A TOPUSZKÓI APÁTSÁG PECSÉTJEI Gyakran előforduló ábrázolás a képzőművészet különböző ágaiban az ülő vagy álló Madonna alakja. A magyarországi emlékek közül talán a pecséteken maradtak ránk a legnagyobb számmal ilyen ábrázolások. Ezen a típuson belül próbálkozunk — egy csaknem önálló csoporttal — a ciszterci konventek pecsétjeivel foglalkozni. Nemcsak művészi kivitelezésük miatt, hanem mert ismerjük tipológiájuk írásos utasításait.

1 Különösen szerencsés helyzetben vagyunk a topuszkói apátság

2 esetében, ugyanis egyetlen konventnek sem maradt fenn annyi szfragisztikai emléke, mint éppen Topuszkónak. Ez azért érdekes, mert a ciszterci konventek nem működtek hiteleshelyekként.

3 A ciszterci rend jóformán állandóan élvezte a magyar királyok kegyét.

4 A rend alapítása után már alig néhány évtizeddel nálunk is megjelennek első képviselőik. Az első ciszterci kolostort Magyarországon II. Géza alapította 1142-ben, a Tolna megyei Cikádoron.

5 Ennek lakóit az osztrák Heiligenkreuzból hívta hazánkba. A következő monostorok már közvetlenül francia földről nyerik eredetüket. Nagy szerepe van ebben a III. Béla uralkodásával megerősödő francia —magyar kapcsolatoknak, amelyeket házassága csak még inkább fokozott. Az ő kezdeményezésére települ az egresi apátság 1179-ben,

6 a franciaországi Pontignyből. Ősei monostoralapító példáját követi II. András is, amikor egyenesen Clairvauxból (Clara-Vallis) hív szerzeteseket és letelepíti őket 12071 A Statuta Capituli Generalis Ordinis Cisterciensis tartalmazza a rendi határozatokat. Békefi Rémig, a rend történetírója, a luzerni kódexben fennmaradt eredeti szöveget használja fel. E rendi szabályzatok legnagyobb kiadása: Canivez, /., Statuta Capitulorum Generalium Ordinis Cisterciensis ab a. 1116- usque ad a. 1896. (Louvain 1933 — 38) Ehhez a sorozathoz azonban nem tudtam hozzájutni. Dr. Horváth Konstantin levéltáros úrnak köszönöm, hogy erre a kiadásra volt szíves figyelmemet felhívni. 2 A régi Horvátország (ma Jugoszlávia) területén fekszik. Okleveleinkben Topusko, Thopusko, Toplica, Thoplic, Topulcha neveken említik. 3 Jerney ]., M. Tört. Tár 2(1855). Kivétel az egresi, cikádori, kerci és pásztói konvent, amelyeknek hiteles helyi működéséről okleveles emlékeink vannak. Lásd Békefi R., A cikádori apátság története. (Pécs 1894) 34. 4 Békefi R., A ciszterci rend története Magyarországon 1142 — 1896. (Bp. 1896). Ua., A ciszterci rend múltja Magyarországon 1098 — 1898. (Pécs 1898) 5 Békefi R., A cikádori. . . 28-30. 6 Bősz Az egresi ciszterci apátság története. Művelődéstörténeti Értekezések 49. (Bp. 1911) 17-18.