Folia archeologica 12.

Németh Annamária: A topuszkói apátság pecsétjei

218 Németh Annamdria ben

7 Horvátország területén, a Glina folyó völgyében Topuszkón.

8 — Itt már a rómaiak korában virágzó település volt. Erre utalnak a nagy számmal fennmaradt római emlékek.

9 Midőn I. László idejében Horvátország a magyar korona fennhatósága alá került, a részben független szlavón herceg több uradalom haszonélvezetét kapta meg, így Gorra megyével együtt Topuszkót is.

1

0 II. András röviddel trónralépte után itt, az általa is kedvelt helyen, volt hercegsége területén alapított apátságot a ciszterci rend számára.

1

1 Az alapításra vonatkozó 1207-ből származó, általános formában tartott parancslevél előzetesen tudatja az adományozást.

1

2 A clairvauxi apátság meghallgatta a kérelmet és a rend legrégibb, XIII. századi katalógusai szerint

13 1208-ban megtörtént a kijelölt és átadott birtokok elfoglalása. Ez azonban még nem jelentette a monostor teljes elkészültét, mivel az ünnepélyes adománylevél — amelyet általában a zárókő letétele után szoktak kiállítani — csak 1211-ből kelt.

1

4 Ebben II. András a monostornak adta egész Gorra megyét minden tartozékával, kivéve a templáriusokat illető részeket és hat nemzetséget, melyeket a saját joghatósága alatt tartott meg. Nekik adta továbbá azokat a jövedelmeket és szolgáltatásokat, melyeket ő bírt herceg korában Gorra megyében. Vám tekintetében pedig olyan kiváltságot élvezhettek, mint az egresi és a pilisi egyházak.

1

5 A birtokbaiktatást Márton comes pristaldus végezte, aki erről saját pecsétje alatt, írásban tett jelentést.

1

6 Ekkor történhetett meg az elkészült végleges templom felszentelése is, amely a magyarországi gótikus építészet egyik legkorábbi megmaradt képviselője.

1

7 A fennmaradt épületrészek és faragványok

1

8 stílusa, a francia koragótikával rokon, ami a közvetlenül Franciaországból jött szerzetesek személyével kapcsolatban érthető is.

1

9 7 Az alapítás évére vonatkozóan — az 1211- és 1213-as oklevél eltérő keltezése alapján — a kutatók véleménye nem egyezik. Be'kefi R., A pásztói apátság története. (Bp. 1896) 32.; Smiciklas, Codex diplomaticus. III. 53. és Tkalcií, I., Cistercitski samostan u Topuskom. VHAD N. s. 2(1896 — 97) 110 — 129. munkáikban az 1205-ös évszámot fogadják el. Velük szemben Lakatos D., A topuskói ciszterci apátság története az Árpádok korában. Művelődéstörténeti Értekezések 56. (Bp. 1911) с. munkájában 1207-re teszi az alapítás évét. Oklevélkritikai szempontból rendkívül fontos az 1207-es évet, mint alapítási évet kimutató munka, Szentpétery /., II. Endre király oklevelei a topuszkói apátság részére. Fejérpataky-Emlékkönyv. (Bp. 1917) 326 — 355. 8 Az apátság monográfusa Tkalcií, I., i. m. és Lakatos D., i. m. azonban az adatokat egyébként is kritika nélkül felhasználó munka, csak az Árpád-korra terjed ki. 9 Ljubic, S., Topusko (Ad Fines) i ostanci njegove goticke erkve. VHAD 2(1880) 1 — 11. 1

0 Margalits E., Horvát történelmi repertórium. II. (Bp. 1902) 464. 1

1 Lakatos D., i. m. 25 — 27.; Margalits E., i. m. 464—465.; Szentpétery I., i. m. 326. 1

2 A topuszkói levéltár és így az alapításra vonatkozó oklevelek is elpusztultak és csak a XIV. században készült chartulariumból ismerjük őket. Minden oklevélkiadás innen közli. Vö. Szentpétery I., i. m. 327-331. 1

3 Uo. 346. 1

4 Lakatos D., i. m. 28.; Smiciklas, i. m. III. 103.; Szentpétery I., i. m. 346. 1

5 Wenzel G., Árpád-kori Okmánytár. XI. (Bp. 1872) 112,;Békefi R., A pilisi apátság története. (Pécs 1891) 237. 1

6 Szentpétery I., i. m. 337. 1

7 Henszlmann I., Arch. Ért. 1(1881) 239. 18 Megmaradt a nyugati homlokzat, a kapubéllet alsó fele, és az oszloplábazatok faragványai. Henszlmann I., i. m. 228. 1

9 Uo. 237.; Czagány I., BpR 19(1959) 45.