Folia archeologica 12.
Temesváry Ferenc: Kulcstípusok és zár-mechanizmusok fejlődése a XII-XV. századig
Kulcstípusok és zfl rme c^ a n'Z. mus 0^ fejlődése 201 Ezt a formát mutatja a Budapest, Hidegkúti út 81. számú ház építkezése alkalmával felszínre került kulcsunk is. 3 6 Hosszúsága 214 mm, míg a taraj magassága eléri a 47 mm-t. A XII. századot követően a művészi ízlés átalakult. Az építészetben a nehézkes oszlopokat a karcsú alkotások váltották fel, ugyanúgy átadta helyét a kerek, viszonylag szűk ablak a csúcsíves munkának. 3 7 Gyors mértékben hódítanak teret a szárnyas oltárok, fafaragások és nem utolsó sorban a templomok belsejét díszítő freskók. A festményeken már gyakran megjelenik Szent Péter apostol, kezében a jogi szimbólummá vált kulccsal. A freskók, az évszámmal ellátott egyházi pecsétek világosan mutatják, hogy a gótika megjelenése a kulcsok alaki változására is kihatott. Természetesen az új stílus megjelenése nem semmisítette meg egycsapásra a régi formákat, ezek tovább élnek különösen az ország délkeleti területein. Az új stílusnak megfelelően a XIII. század II. felétől a csúcsbafutó, vagyis az ún. dülény alakú fül válik jellegzetessé. Feltevéseinket nem változtatja meg az a tény sem, hogy a magyar koronán a dülény alakú füllel már találkozunk Szt. Péter kezében. (48. ábra.) Ugyanis a koronapántok korának bizonytalansága miatt messzemenő következtetéseket ebből levonni nem lehet. A XII—XIII. századra datált gyulafehérvári székesegyház kereszthajójába beépített kődomborművön már igen fejlett dülény alakú formával találkozunk. 3 8 A korong alakú, valamint a dülény formát kölcsönző fültípusok közé még beiktatódik egy forma, amely átmenetet képez a kettő között. (50. ábra 2—9.) A korong alakú fül meglaposodik, szép lassan kicsúcsosodik. Ilyen példánynak tekinthetjük a Békés megyei Bonum pusztáról származó kulcsunkat is. Ezek a fülek lassan, hozzávetőlegesen csónak alakot vesznek fel. (50. ábra 6.) Érdekes megállapítanunk, hogy a XIII. századi kardok gombjai szintén ilyen, vagy ehhez hasonló kiképzést kaptak. Ez is alátámasztja azon nézetünket, hogy a kovácsok a XIII. században közvetlen kapcsolatot tartottak fenn a lakatosokkal, illetőleg maguk is lakatos munkákat végeztek. A mondottakat nem módosítja lényegesen az a tény sem, hogy az iparosok a XIII. században céhszervezetekbe tömörülnek. A céhszervezetek megalakulását követően azonban, a céhen belüli elhatárolódás csak korlátozott mértékben következik be, és még hosszú az idő addig, amíg a lakatos művesség átmeneti helyzetet kezd betölteni a közönséges mesterségek és a fejlettebb, sőt finomabb művészeti ágak között. A XIII. század II. harmadában a csónak alakú, kissé nyomott dülény formát utánzó fület egyre határozottabban váltja fel a szabályos dülény alak, vagyis a legtöbb esetben az egyik csúcsára állított kocka. Ennél a típusnál is az üreges és a tömör forma egymás mellett él. (51. ábra 1—15.) A dülény alakú fül megjelenését a XIII. század elején a fentebb már ismertetett példákon túlmenően, határozottan bizonyítja a pécsi káptalan 1244. évi, valamint a század második felében János budai prépost 1278. évi pecsétje is. (53. ábra 1—2.) 3 9 Rendkívül érdekesnek tartjuk, hogy a dülény alakú kulcs sarkain már határozottan fel3 6 Ltsz. 1944/20-1. Magyar Nemzeti Múzeum. s ! A gótikus, vagy csúcsíves stílus a XII. században keletkezett Franciaországban. Hazánkba a XIII. század folyamán Németországon keresztül érkezett. 3 8 Díváid K., Magyarország művészeti emlékei. (Bp. 1927) 36. 3 ä Jerney ]., M. Tört. Tár 2(1855) 158. XLII. t. Lásd még János budai prépost pecsétjére vonatkozóan Némethy L., Egyházművészeti Lapok 7(1886) 75.
