Folia archeologica 12.

Kovalovszki Júlia: A szarvasi honfoglaláskori ezüst karperec

Л szarvasi bonfoglaláskori e^iist karperec 177 nak. Ha ezt elfogadjuk, akkor a minta szerkezete feltétlenül megkívánja, hogy a lemezszalag díszítését legalább még egy körbefogott állattal kiegészítsük. Ebben az esetben öt állatalak kerül a lemezre, amely mintegy 21 cm hosszúvá válik. Ez a méret a karperecek általános hosszúságának felel meg. Végül pedig ha az eredeti szélessége szempontjából vizsgáljuk a lemezszalagot, annyit határozottan megállapíthatunk, hogy legalább olyan szélesnek kellett lennie, hogy az állatalakokat körülfogó körív lezáródhassék. így mintegy 3 cm szélességűre egészíthetjük ki. A körülfutó díszítés alul-felül zárt szerkezete alapján is valószínűnek látszik, hogy a lemeznek ez volt az eredeti szélessége. Az elmondottak alapján szinte biztosra vehető, hogy a lemezszalagból karperecet készítettek. Másodízben, megcsonkított formájában •— bármi volt is elvágásának oka

16 — sem változhatott meg rendeltetése, amit többek között a ma is ívben hajló lemezrészek is bizonyítanak. Csupán összeerősítése módosult olyanformán, hogy egyik végén a középen megmaradt csövecskén, másik végén viszont az utólag beütött lyukon átfűzött zsinórral, huzallal stb. kötötték össze. Ha a honfoglaláskori leletanyagban keressük a karperec párhuzamait, azt látjuk, hogy eddig ismert, nagyrészt díszítetlen,

1

7 vagy igen egyszerű díszítésű lemez-karpereceink

1

8 rendszerint keskenyebbek. E tekintetben tehát inkább az elvágott, másodjára használt karperecnek felelnek meg. Nagy részük emellett nyitott, de akad közöttük zárható is. Utóbbiak közül néhányat a végein keresztül kötötték át,

1

9 más példányoknak mindkét végét teljes szélességében megpödrötték

2

0 és az egymás mellé illeszkedő csövecskéken átfűzött huzallal, zsineggel, szalaggal stb. erősítették össze. Az összeerősítésnek ez a módja tehát rokon a mienkével. Csuklós szerkezettel záródó karperecek azonban főként az avar emlékanyagban vannak.

2

1 Ám legutóbb az egyik Szabolcs megyei honfog1

6 A karperec vizsgálata során fentebb már megállapíthattuk, hogy hosszú használat után vágták cl. Ezt bizonyítja — mint láttuk — erősen kopott felületével szemben a levágáskor kialakított, szinte kopásmentes alsó széle. Utóbbi egyúttal azt is jelzi, hogy az elvágás után a karperec már kevéssé lehetett használatban. — Arra a kérdésre azonban, hogy miért vágták el a karperecet, még megközelítő választ sem adhatunk. Gondolhatunk többek között pl. arra, hogy hosszú használata során nemcsak kettétörött, hanem alsó széle mentén meg is rongálódott. Törött darabjainak összeerősítésén kívül (lásd fentebb) tehát töredezett szélét le is vághatták. Szellemi hátteret is kereshetünk azonban mögötte: pl. feltehető a vérségileg összetartozók közötti megosztása is, amely figyelembe véve, hogy elvágása után alig használták, tulajdonosának halálakor is történhetett. (Egyik felét a halott vitte magával, másik a hozzátartozójánál maradt.) Ugyanezt a gondolatot veti fel Móra Ferenc a kettétört érmekkel kapcsolatban. Ethn. 43 — 44 (1932) 62. 1

7 A lemezes karperecek elég gyakoriak honfoglaláskori temetőinkben (pl. Vereb, Eger, Nagykörű, Szeged-Bojárhalom, Tiszanagyrév, Törtei stb.). НатреI ]., A honfoglalási kor hazai emlékei. (Bp. 1900) 561, 579, 662, 687, 722, 727. kép. 1

8 Pilini és Kecskemét környéki karpereceket palmettalevelek díszítik. Натре! /., Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. III. (Braunschweig 1905) 522. t. 56. sír, 2. kép; Szabó К., Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. BHH 3. (Bp. 1938) 126 — 128. kép; Az aradföldvári és bezdédi karperec felületét körkörös díszítés borítja. Hampel ]., A honf. kor. . . 585, 605. kép. 1

9 Hampel J., Alterthümer. . . 502. t. 4. Vésztő-Kótpuszta (közöletlen karperecek a békéscsabai múzeumban). 2

0 Eger, Bezdéd, Nagykörű, Szeged-Bojárhalom. (Lásd: 13. j.) "Fenék, Keszthely. Натреl /., Alterthümer... III. 1153-1155. kép. 12 Folia Archaeologica