Folia archeologica 12.
Kovalovszki Júlia: A szarvasi honfoglaláskori ezüst karperec
178 Kovalovs^ki Júlia laláskori temetőben — Bashalom-Fenyvesdombon — is rábukkantak a mi karperecünk közvetlen párhuzamára. Ennek a karperecnek a szélessége, díszítésének rendszere, zárószerkezete teljesen megfelel a szarvasiénak. Különbség a díszítő mintákban, továbbá abban van, hogy a bashalmi karperecet két egyforma hosszú lemezdarabból illesztették össze, tehát két csuklós szerkezete van. 2 2 Hasonlóan két darabból összeillesztett csuklós szerkezettel záródó, széles, de öntött, XI—XII. századi ezüst karpereceket a Szovjetunió déli feléből ismerünk. 2 3 Ezeknek félköríves fülkékbe zárt alakos és növénymintás díszítése is bizonyos vonásaiban rokon a fenti két karperecünkével. A két darabból álló karperecek díszítése hármas-hármas tagolású. A szarvasi karperecet e csoportba a közös vonások ellenére határozottan azért nem sorolhatjuk, mert ez esetben nem egy, hanem két körbe foglalt állatalakkal kellene kiegészítenünk. Ezáltal nemcsak díszítésének említett rendszere (váltakozva szembe, illetőleg háttal forduló állatalakok) bomlik fel, hanem görbületéből kikövetkeztethető méreténél — amely megfelel a többi karperecekének — is hosszabbá válik. A szarvasi karperec anyaga, díszítése és díszítésének készítésmódja alapján a legszervesebben beletartozik a tarsolylemezek körébe, 2 4 és így az ideszámító ötvösművekkel együtt talán Kijev környéki fejedelmi műhelyben készült. 25 Nyilvánvaló tehát, hogy az egyik honfoglaló nemzetség előkelő tagjának személyi tulajdonaként került hazánk területére. Figyelembe véve, hogy a karperec Szarvas környékén került elő, bizonyos, hogy tulajdonosa abba a nemzetségbe tartozott, amelynek szállásterületéből később Békés megye alakult ki. 2 6 E területen talált honfoglaláskori leletek között egyelőre a mi karperecünk a legkiemelkedőbb darab s egyúttal a tarsolylemezek körébe tartozó első ötvösmunka is. 2 7 Erősen kopott felülete azt bizonyítja, hogy hosszú ideig használták még nálunk és másodlagos felhasználása után kerülhetett a földbe. Karperecünk jelentőségét még inkább kiemeli, hogy a tarsolylemezek körét a legutóbbi időkig csaknem kizárólag palmettás növénydíszek jellemezték. 2 8 Itt pedig állatalak jelenik meg, mégpedig egy olyan tárgytípuson — karperecen — amelyen eddig a honfoglalóknál állatalakos díszítést nem ismer2 2 Dienes István szíves közlése alapján. 2 3 Riibakov, G. A., Remeszlo drevnej Ruszi. (Moszkva 1948) 268 — 270.; Isztorija kulturü drevnej Ruszi. II. (Moszkva — Leningrad 1951) 215. kép.; Nieder/e, L., 2ivot starych Slovanù. (Praha 1925) 207. kép. 2 4 Fettich N., i. m. 73. 2 5 Uo. 93.; László Gy., A honfoglaló magyarok művészete Erdélyben. ETIÉ (Kolozsvár 1943) 75. 2 6 Lásd erre legújabban: Györffy Gy., Sz 92(1958) 45 — 46. A közvetlen lelőhely abban a körzetben lehetett, ahol a Csolt nembeliekből származó Abránfyaknak a magyar középkor későbbi évszázadaiban is birtoka volt (1. uo. a térképet). " A nem mindennapi állatalakok szimbolikájának kérdése igen messzire vezetne. A szerteágazó kérdéssel e kis dolgozatban már csak azért sem foglalkozhatom, mivel biztosan nem dönthető el, hogy az állatalakok valóban griffeket ábrázolnak-e. 2 8 A bezdédi tarsolylemez már korábbról ismert állatalakjain kívül ez a kör legutóbb művészi kivitelű madáralakokkal gazdagodott. (Csallány D., i. m. 2 — 3. kép.) Idetartoznak még Dienes István bashalmi ásatásából származó — már említett karperec állatalakjai is. 2 8 Lásd: 14. j.
