Folia archeologica 12.

Kovalovszki Júlia: A szarvasi honfoglaláskori ezüst karperec

178 Kovalovs^ki Júlia laláskori temetőben — Bashalom-Fenyvesdombon — is rábukkantak a mi karperecünk közvetlen párhuzamára. Ennek a karperecnek a szélessége, díszí­tésének rendszere, zárószerkezete teljesen megfelel a szarvasiénak. Különbség a díszítő mintákban, továbbá abban van, hogy a bashalmi karperecet két egy­forma hosszú lemezdarabból illesztették össze, tehát két csuklós szerkezete van. 2 2 Hasonlóan két darabból összeillesztett csuklós szerkezettel záródó, széles, de öntött, XI—XII. századi ezüst karpereceket a Szovjetunió déli feléből isme­rünk. 2 3 Ezeknek félköríves fülkékbe zárt alakos és növénymintás díszítése is bizonyos vonásaiban rokon a fenti két karperecünkével. A két darabból álló karperecek díszítése hármas-hármas tagolású. A szarvasi karperecet e csoportba a közös vonások ellenére határozottan azért nem sorol­hatjuk, mert ez esetben nem egy, hanem két körbe foglalt állatalakkal kellene kiegészítenünk. Ezáltal nemcsak díszítésének említett rendszere (váltakozva szembe, illetőleg háttal forduló állatalakok) bomlik fel, hanem görbületéből kikövetkeztethető méreténél — amely megfelel a többi karperecekének — is hosszabbá válik. A szarvasi karperec anyaga, díszítése és díszítésének készítésmódja alapján a legszervesebben beletartozik a tarsolylemezek körébe, 2 4 és így az ideszámító ötvösművekkel együtt talán Kijev környéki fejedelmi műhelyben készült. 25 Nyilvánvaló tehát, hogy az egyik honfoglaló nemzetség előkelő tagjának sze­mélyi tulajdonaként került hazánk területére. Figyelembe véve, hogy a karperec Szarvas környékén került elő, bizonyos, hogy tulajdonosa abba a nemzetségbe tartozott, amelynek szállásterületéből később Békés megye alakult ki. 2 6 E terü­leten talált honfoglaláskori leletek között egyelőre a mi karperecünk a leg­kiemelkedőbb darab s egyúttal a tarsolylemezek körébe tartozó első ötvös­munka is. 2 7 Erősen kopott felülete azt bizonyítja, hogy hosszú ideig használták még nálunk és másodlagos felhasználása után kerülhetett a földbe. Karperecünk jelentőségét még inkább kiemeli, hogy a tarsolylemezek körét a legutóbbi időkig csaknem kizárólag palmettás növénydíszek jellemez­ték. 2 8 Itt pedig állatalak jelenik meg, mégpedig egy olyan tárgytípuson — kar­perecen — amelyen eddig a honfoglalóknál állatalakos díszítést nem ismer­2 2 Dienes István szíves közlése alapján. 2 3 Riibakov, G. A., Remeszlo drevnej Ruszi. (Moszkva 1948) 268 — 270.; Isztorija kulturü drevnej Ruszi. II. (Moszkva — Leningrad 1951) 215. kép.; Nieder/e, L., 2ivot starych Slovanù. (Praha 1925) 207. kép. 2 4 Fettich N., i. m. 73. 2 5 Uo. 93.; László Gy., A honfoglaló magyarok művészete Erdélyben. ETIÉ (Kolozsvár 1943) 75. 2 6 Lásd erre legújabban: Györffy Gy., Sz 92(1958) 45 — 46. A közvetlen lelőhely abban a kör­zetben lehetett, ahol a Csolt nembeliekből származó Abránfyaknak a magyar középkor későbbi évszázadaiban is birtoka volt (1. uo. a térképet). " A nem mindennapi állatalakok szimbolikájának kérdése igen messzire vezetne. A szerte­ágazó kérdéssel e kis dolgozatban már csak azért sem foglalkozhatom, mivel biztosan nem dönt­hető el, hogy az állatalakok valóban griffeket ábrázolnak-e. 2 8 A bezdédi tarsolylemez már korábbról ismert állatalakjain kívül ez a kör legutóbb művészi kivitelű madáralakokkal gazdagodott. (Csallány D., i. m. 2 — 3. kép.) Idetartoznak még Dienes István bashalmi ásatásából származó — már említett karperec állatalakjai is. 2 8 Lásd: 14. j.

Next

/
Thumbnails
Contents