Folia archeologica 12.

Kádár Zoltán: Adatok a dunavidéki későantik ezüstedények problematikájához

136 Kádár Zoltán ségek a császár uralomralépésének tizedik évfordulója alkalmából zajlottak le, amikor rendszerint az uralkodó megújította a dies imperii alkalmával tett foga­dalmát, votumát, újabb 10 esztendőre. Ez az évforduló kettős jellegű: egyrészt a császár kap ajándékokat, másrészt viszont alkalmat nyújt az imperatornak, hogy tanúbizonyságot tehessen jótékonyságáról. Ünnepi áldozatok (főként suovetaurilia), építkezések mellett 2 0 az ajándékosztás is fontos része ezeknek az ünnepségeknek, amelyek egyúttal a császárnak az ellenség feletti triumphus-i.hoz is kapcsolódnak. 2 1 A császár largitio-jához, amelynek megszervezője a comes sacr arum largitionum volt, 2 2 nemcsak pénzajándékok tartoznak hozzá, amelyekben katonáit részesíti, hanem nagyobb fémtárgyak adományozásai is. Ezeknek külön­böző formáit ismerjük, a legegyszerűbbek a fent említett, pusztán csak felirattal ellátott ezüstcsészék; szebbek és előkelőbbek számára szolgáltak adományul az olyan éremszerű császárportrékkal díszített tálak, mint amilyen a két pristai tál, vagy egyszerűbb kivitelben a keresi II. Constantius-ezüsttál (a leningrádi Ermitázsban) a császár vonalas, bevésett portréjával — D. n. Constantii Augusti voits XX — a császár vicennáliaját ünneplő felirattal. 2 3 Utóbbi típus mintegy átmenet az ábrázolás nélküli, tisztán feliratos dísztálakhoz. Művészileg tökéle­tesebb a Pécs környékéről — valószínűleg Kővágószöllősről származó késő­antik aranyozott bronz császárportré (a M. N. Múzeumban), amelyről már első publikálója, Hekler Antal, is megállapította, hogy tálemblémául szolgálha­tott. 2 4 Még művészibb formái a későantik ötvösségben megjelenő, császár­kultusszal kapcsolatos, dísztálaknak azok, amelyeken triumfális jelenet ábrá­zolásával találkozunk: így pl. az ugyancsak Kercsből származó dísztálon (Leningrád, Ermitázs), amelyen valószínűleg II. Constantinus szerepel. 2 5 A leg­monumentálisabb ötvösművű emlékei ennek a császári /argitio-пак azok az ezüst­tárgyak, amelyek már inkább clipeus-пгк, mintsem tálnak nevezhetők: így a Genfben őrzött ezüstdombormű, amely Largifas d. п. Valentiniani Aug. fel­iratot visel. 2 6 Sőt olyan nagy és művészi kivitelű ezüstdomborműveket is találunk a császári decennaliák donativumzi közt, mint az a missorium, amelyet 2 0 Wissowa, G., Deccnnalia. PWRE IV. (1901) 2266. Nagy Konstantin is ilyen alkalommal építi a híres győzelmére is vonatkozó rómavárosi diadalívét. L. uo. és Dessau ILS 694 (további irodalommal). 2 1 A decennalia-ünnepségek és a triumphus kapcsolatára lásd pl. So%pmenos, Hist. eccl. 1,25.; vö. Wissowa, G., i. m. 2267.; a triumphus és a votum kapcsolatáról: Alföldi A., Die Ausgestal­tung des monarchischen Zeremoniells am römischen Kaiserhofe. RM 49(1934) 99. 2 2 Seeck, O., Comités 84/Comes sacrarum largitionum. PWRE IV. (1901) 671.; Ezek ábrá­zolását a Konstantin-íven: Alföldi A., i. m. IV. t. főként pedig V. t. 2 3 Pharmakowski, P. W., Die Funde in Südrussland im Jahre 1904. AAnz 1905. 60. 5. kép.; Ogenova, L,., i. m. 238. 2 4 Hekler A., Arch. Ért. 33(1913) 216. szerinte I. Constans császár ifjúkori képmása: uo. 214. ehhez a nézethez csatlakozott legújabban B. Thomas E. is: Archäologische Funde in Un­garn. (Bp. 1956) 252. képe a 253-on.; Ua., Magyarország régészeti leletei. (Bp. 1957) 252, képe a 253-on.; Ezzel szemben Peirce, H.— Tyler, R., i. m. 51. L. t. a. rámutattak arra, hogy ez okvetle­nül későbbi s valószínűleg Gratianust ábrázolja. Valóban a stílus és a viselet — főként a kettős gyöngysor diadém formája ellentmond annak, hogy az emlék a constantinusi dinasztia idejéből való. 2 5 Volbach, W. F., Das christliche Kunstgewerbe der Spätantike und des frühen Mittel­alters im Mittelmeergebiet, in Bessert, H. Th., Geschichte des Kunstgewerbes. V. (Berlin 1932) 59. 1. kép.; Peirce H.-Tyler, R., i. m. 44. XXVII. t. 2 6 Fiebiger, O., Donativum. PWRE V. (1905) 1545.; Volbach, W. F., i. m. 58.; Peirce, H.­Tyler, R., i. m. 48. XLIII. t.

Next

/
Thumbnails
Contents