Folia archeologica 12.

Barkóczi László: Későrómai temető Pilismaróton Ill

Ke'sörómai temető Pilismaróton 127 Hasonló leletegyüttesekkel Bónis Éva foglalkozott már a Hunor utcai későrómai sírokkal kapcsolatban.

5

0 A Hunor utcai két későrómai sírban hasonló párosításokat figyelt meg a szerző és ezzel kapcsolatban Pannóniából több párhuzamot idéz. így Óbuda, Vihar utcából, Szentendréről, Intercisaból, valamint a Pécsi II. sz. festett sírkamra falán látható kancsó és pohár képét. Ezekhez a párhuzamokhoz még többet idézhetünk Pannóniából, a győri Kálvária utcai, brigetioi, és a ságvári későrómai temetőből. W. F. Volbach az intercisai leletből

5

1 kiindulva, tárgyalja az ókeresztény istentisztelethez szükséges üvegedények szerepét. Az intercisai kancsó és pohárnak kenyérrel való előkerülése Volbach szerint, eucharisztiával kapcsolatos, és ehhez a nézethez kapcsolódik Nagy Lajos is.

5

2 Természetesen nemcsak az üvegedények, hanem a hasonló kerámia-együttesek is ehhez a csoporthoz tartoznak. Bónis Éva dolgozatának megjelenése óta több új későrómai temető került feltárásra és ez az együttes meglehetősen gyakran előfordul. Nemcsak Pannóniában, hanem Pannónián kívül is elterjedt szokás

5

3 volt ez, és a keresztény rómaiak temetkezésével hozható kapcsolatba. Kereszténységre utal az 1. sz. sírban két váz, valamint a 16. sz. sírban legalább két váz előkerülése is. Pannóniai viszonylatban Nagy Lajos foglalkozott a kőlapokból összeállított későrómai sírok kriptaszerű felhasználásával,

54 ami szintén ókeresztény szokásra mutat. Igen jó párhuzamait találtuk meg ennek a szokásnak 1957-ben Brigetioban, egy kis, de gazdag későrómai keresztény közösség temetőjének feltárásánál. Összegezve a leletanyagból levonható következtetéseket, a következő megállapításokat tehetjük: A temető kronológiájának meghatározása nehéz. Elsődleges kérdés az időrend megállapításánál, hogy a tárgyalt temetőrész 375-tel végződik, vagy túlhaladja ezt az időpontot. 375 fordulópont Pannónia késői történetében. I. Valentinianus halála és a barbár roham alapjaiban rengette meg Pannónia tartományt.

5

5 A temetőrésszel kapcsolatban fontos tehát számunkra a lakosság továbbélésének meghatározása, valamint tisztázni azt, hogy a temetőben található barbár jellegű anyag 375 előtt, vagy utáni időből származik. Mindkét kérdésre nehéz feleletet adni. A temető csak egy kis részlete annak a valószínűleg kiterjedt temetkezésnek, amely Pilismaróton a római korban lehetett és amellett a leletanyag sem olyan, amely pontosabb kronológiai meghatározásra lehetőséget adna. Ebben a késői időben az érmeket sem lehet pontosabb időhatározásra felhasználni. A sírokban előkerült érmek, így az utolsó is — ha a RIC meghatározásai helyesek — még 375 előtt készültek. 375 után azonban a pannóniai pénzforgalom már nem egyöntetű, hanem szórványos jellegű, így természetesen a 375 előtt készült érmek használatban lehettek és voltak 375 után is. A sírokból előkerült érmék bár jó fenntartásúak, nyugodtan használatban lehettek 375 után is és talán, ha az egész temető anyagát ismernénk, valószínűleg 6

0 Bónis É., i. m. 567-570. 5

1 Kulturgeräte der christlichen Kirchen im frühen Mittelalter. (Mainz 1925) 18 — 19. 5

2 Nagy L., Pannónia sacra. 55.; Ua., Bp. Tört. I. (Bp. 1942) 767. 11. j. 6

3 Vö. Bónis É., i. m. 568. — további irodalommal. 5

4 Nagy L., Pannónia sacra. 130 — 132. 6

6 Alföldi A., Bp. Tört. I. (Bp. 1942) 729.