Folia archeologica 12.
Barkóczi László: Későrómai temető Pilismaróton Ill
128 Bar kóc z.! László lenne közöttük 1—1 Theodosius, vagy Arcadius is. Meg kell itt említenünk — közbevetően —, hogy az éremmellékletek között nagyobb számban szerepelnek Valens érmei, aki 378-ig uralkodott, és szerepel Valentinianus fiának, Gratianusnak egy érme, aki viszont 383-ig volt a trónon. A többi leletanyagról csak annyit mondhatunk, hogy azok a IV. század második felében voltak használatban. A temetőtérképet nézve a sírok rendje egységes képet mutat. (29. ábra.) Periódus-különbséget két esetben figyelhetünk meg: az 1. sz. sír esetében, amely érinti a 2. sz. sírt és vágja a 3. sz. sírt. Hasonló jelenség mutatkozik még a 13. sz. sírnál, amely egészen kis szakaszon érinti a 6. sz. sírt. Ez a két eset még nem mutatja azt, hogy a temetőnek általában lenne második periódusa is, ilyen sírfedések egységes és szűk időhatárok közé helyezhető temetőknél is előfordulnak. Beletartozik ebbe a rendbe az 5. és 29. sz. sír is, más tájolással ugyan, de sem ezeket a sírokat nem zavarja meg más sír, és az említett sírok sem bolygattak meg korábbiakat. Ebben a két sírban, valamint az elsőben jellegzetes barbár anyag, jó római anyaggal együtt került elő. Azt kell mondanunk, hogy az említett barbár anyagot tartalmazó sírok a temetőben nem jelentkeznek második periódusként, tehát az ezen sírokban eltemetettek egy közösségben éltek a többi sírokban temetkezőkkel. Itt tehát nem lehet szó egy nagyobbtömegű friss barbár csoportról, hanem két-három személyről, akik a túlpartról Pilismarótra kerültek. A 29. sz. sírban előkerült gallérpárnás — már hunkorinak mondott — korsótípus a jelenlegi kutatások szerint, csak 375 után keletkezhetett 5 6 és e szerint is a temető már átnyúlna a 375 utáni időre. Részleteiben alig ismerjük Pannónia történetét 375 és 410 között és így igen nehéz megállapítani, hogy voltaképpen a gallérpárnás korsók mikor kerültek át a tartományba. Ami a késői barbár katonaságot illeti, már Valentinianus korából van adatunk arra, hogy túlparti friss barbárok szolgáltak a hadseregben, illetve meglehetősen szoros kapcsolat állott fenn a Barbaricummal. (Cod. Theod. III. 14.2.) Nem ismerjük a rétegviszonyait kellőképpen a leányfalusi őrtoronynak, 5 7 és bár Paulovics István a nógrádverőcei burgusnál 5 8 két padlónívót figyelt meg, mégsem tudjuk megmondani, hogy az ott található barbár emlékanyagot viselő katonaság a burgus építésekor Valentinianus alatt, vagy egy pár évvel később került szolgálatba. Az említett anyaggal kapcsolatban nem tarthatjuk kizártnak azt a lehetőséget, hogy ha kisebb csoportban is, de már megjelenhetett Valentinianus alatt, sőt lehetséges, hogy egyes Valentinianus által épített burgusokat már ilyen friss barbár jövevényekkel népesítettek be. 5 9 A tárgyalt pilismaród temetőről, illetve temetőrészről azt mondhatjuk, hogy a Valentinianus körüli időkben még használatban volt. 5 6 Párduc?. M., Acta Arch. Hung. 11(1959). 6 7 Alföldi A., Funde aus der Hunnenzeit... 56. 112. j. 6 8 Paulovics I., Arch. Ért. 42(1934) 161. 5 9 Alföldi A. korábbi állásfoglalásával szemben (Funde aus der Hunnenzeit. . . 56.) később már utal ilyen lehetőségre. (Bp. Tört. I. 729.)
