Folia archeologica 11.
Baki Győző: Vacuumtechnika a múzeumi, könyvtári és levéltári anyag konzerválásában
Vacuum technikás konzerválás 257 majd az ezt követő szellőztetése a könyveknek, végül az emberre nézve fennáll a mérgezési veszély (szénkéneg, cián, etiléngáz). Kombinált összetételű (fa, bőr, papír + fém) tárgy esetében pedig a kezelt anyag szervetlen alkotórészeinek károsodása (fémdíszek, csatok oxidálódása). Az 1. és 2. pontok alatti eljárásokkal szemben a gázosításnak — nehezen kezelhetősége ellenére — az az előnye, hogy a petékbe behatolva, ezeknek élő anyagait is elpusztítja, sterilizálja. Az eddigiekből következik, hogy a könyvek konzerválásának három főfeltétele: 1. a rovarkártevőktől való mentesítés, 2. a penészgombák eltávolítása, 3. a könyv szellőztetése. E három feltétel közül a vacuumos eljárás kettőt tökéletesen képes biztosítani (rovartalanítás, szellőztetés), a gombásodást pedig szárító hatása révén előzi meg, és mind e három eredményt egyszerre, egyetlen folyamattal éri el. Eljárásom a kártevők elpusztítását, a penészedés megelőzését oldja meg vegyszer alkalmazása nélkül, szinte kiszámíthatatlan munkaerő-megtakarítással és filléres költséggel. (Hatása egyenlő a gázosításéval, de ennek minden hátrányától mentes.) Egy kb. 2x3 m-es vacuumhenger alkalmazása esetén cca 9.5 m 3 — 3—4000 db szorosan (nem fellazítva, mint a gázosításnál) berakott könyv rovartalanítását, szellőztetését és szárítását (ez utóbbit minden hőkezelés nélkül) lehet elvégezni, egyszeri kezeléssel. Mivel a vacuumhengerben a levegő a bőrkötésből vagy fedőlemezből, szőnyegnél a fonalcsomóból is eltávozik, szükségtelenné válik a könyvek borításának szétbontása, illetve a csomók egyenkénti átvizsgálása, hogy a kártevőket egyenként megkeresve, búvóhelyeiken pusztítsuk el, feleslegessé válik a porozás, injekciózás, sőt a gázosítás is. Ha múzeumi vagy könyvtári gyűjteményanyagok (szőnyeg, egyéb textilfélék, szőrmék, kárpitozott bútorok, faszobrok, táblaképek, arannyal díszített fedőlapú fémcsatos könyvek, papír-és iratkötegek stb.) bármelyikét vacuumhatásnak vetjük alá, akkor a tárgyban levő lepkék, kukacok, bogarak — melyeknek egyik létfeltétele az átlagos légnyomás — petéikkel együtt mind elpusztulnak. Kísérleteimnél 18—20 óráig tartó vacuum már teljes sikerrrel járt. (Lásd 42. ábra) Mivel az eljárás semmiféle vegyszert nem alkalmaz, teljesen ártalmatlan a kezelendő anyag festékeire, fémszálas szövetekre, ruhák, fatárgyak, könyvek fémkellékeire és fémdíszítéseire. Az elmondottakat összefoglalva múzeumi és könyvtári gyűjteményanyagok vacuum alkalmazásával történő rovartalanítását, konzerválását és szellőztetését az alábbi módon végezzük el: A tárgyat, könyvet vagy textilt (ez utóbbit akár szorosan összehajtott, akár laza állapotban) a vacuumhengerbe helyezzük és megindítjuk a vacuum légszivattyút. A kívánt nagyságú vacuum elérése után (10—1 hgmm-ig, ami gyakorlatilag légüres térnek számít), lezárjuk a csapokat és 18—20 óra hosszat bennehagyjuk mindennemű felügyelet nélkül. A fenti idő eltelte után a tárgyakat kivesszük; ekkor már minden kártevő elpusztult könyvben, fában és egyéb tárgyakban vagy textilekben — továbbá a vacuumhatás megszüntetése után a könyv (tárgy) a legteljesebb szellőztetésen 17 Folia Archaeologica