Folia archeologica 11.

Huszár Lajos: Böhm József Dániel önarcképes emlékérme

Böhm József Dániel önarcképes emlékérme 249 a tanulmányként felfogható öntvényeket, viaszmintákat és kőfaragványokat csupán a saját örömére készíthette, mert az általános felfogás vert érmeket igényelt s neki alkalmazkodnia kellett megrendelői ízléséhez. így csak műtermi tanulmányok lehetnek e bronzöntvények, melyek azonban a legjobb bizonyítékai Böhm magas művészi kvalitásának, aki noha a vert érmek elismert kiváló készítőmestere volt, mégis érezte, hogy az éremkészítés igazán művészi eljárása a kőbefaragott, vagy viaszba mintázott éremkép kiöntése és cizellálása. Tágabb tér nem nyílt az öntött érmek létrehozására, de saját elhatározásából mégis kísérletezett ezekkel, s ennek a művészi műhely-munkának eredménye a néhány ismeretes példány. A férfiarcképet ábrázoló említett bronzéremmel kapcsolatban Böhm feltételezett szerzősége további megerősítést nyer, ha ezt a bronzöntvényt összevetjük eddig ismert művei közül egy viaszmintával. Ez az egybevetésre alkalmas viaszmodell jelenleg a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében foglal helyet.

4 A kerek fekete palaalapra viaszból mintázott férfi mellkép jobbra fordul, tehát ellenkező beállításban ábrázol egy teljesen ugyanolyan férfialakot, mint a szóbanforgó bronzöntvény. (XXXV. t. 3.) Az arcvonások, a hajviselet és a bajusz formája tökéletesen azonos a két ábrázoláson, nagyjában a ruházat is, bár itt kisebb eltérések észlelhetők. így pl. a viaszmintán a magas gallér le van hajtva, a nyakkendő széle rojtos és a kabát szabása is más. De az eltérés ellenére is a ruha ugyanannak a kornak a viselete, mint a bronzöntvényen észlelhető ruházat s nem kétséges egy pillanatig sem, hogy a két arckép, ha ellenkező nézetben is, de ugyanazon személy arcvonásait adja vissza. A viaszmodellen a kar szelvényén Böhm jelzés figyelhető meg, tehát a viaszminta készítőmestere minden kétséget kizáróan Böhm József Dániel. Ezek után természetesen nem lehet kétséges, hogy a vele azonos stílusú, kidolgozású és nyilvánvalóan ugyanazon személyt ábrázoló bronzöntvény készítőmestere is csak ő lehet a ruházaton észlelhető részleteltérések ellenére is. Viszont ezek az eltérések, valamint az ellenkező irányú mellékép beállítás kétségtelenül bizonyítják, hogy a bronzöntvény a viaszmodellnek nem egyszerű bronzbaöntése, hanem itt önálló kompozícióval állunk szemben. Természetesen lehetséges, hogy a bronzöntvénynek is viaszmodell szolgált eredeti mintájául, de az semmiesetre sem azonos a meglevő ismert viaszmintával. így tehát egy és ugyanazon személy két mintázásáról van szó, de a kettő között szoros stiláris egyezés következtében mindkét mintázás ugyanazon művész, jelen esetben Böhm József Dániel kezétől származik. Miután sem a bronzöntvényen, sem a viaszmintán semmiféle felirat nincs, felmerül a kérdés, hogy kit ábrázol ez a két azonos arckép. A viaszmodell a Peregriny-féle katalógus meghatározása szerint Böhm arcképét ábrázolja, tehát önarcképnek tekinthető. Maga a viaszmodell a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe özv. Pulszky Ferencné tulajdonából került, így e meghatározás hitelesnek fogadható el. Sajnos nem áll módunkban e meghatározást Böhmnek valamilyen egyéb hiteles egykorú portréábrázolásával egybevetni, mert ilyenre 4 Peregrinj ]., Az Orsz. Magy. Szépműv. Múzeum állagai IV. Tört. Képcsarnok. (Bp. 1915) III. Plasztikai művek 852. sz.