Folia archeologica 11.

Temesváry Ferenc: Egy magyar puskaműves család élete és működése

Ejy mag)

:ar puskamüves család élete és működése 221 üt. A gyutacsház a pisztolykulcs elfordításával válik szabaddá, és elhelyezhető benne a gyutacs. Ez a rendszer nem vált be, a töltéskor gyakran berobbant, és sok szerencsétlenséget idézett elő. A század második felében Kirner József is készített ebből a típusból néhányat. (XXXI. t. 1.) A ránkmaradt példány rendszerét illetően teljesen azonos a korábbi Kirner és Fia jelzésű darabbal. A régebbinél a pisztolykulcs elvékonyodik, megnyúlik. Hossza eltakarja az előagyat. Az előagynak a mechanizmus egybetartása szempontjából különösebb szerepe nincsen és inkább mint díszt tekinthetjük a cső alatt. Kirner József ezt a típust úgy módosította, hogy a pisztolykulcsot megrövidítette, és az előagyat megszüntette. Ez a rendszer csak a pisztolyoknál kapott alkalmazást. A vadászfegyverek legtöbbje az ún. angolkulcsos zárószerkezettel reteszelt. (38. ábra 1.) A zárást egy T-alakú reteszfej hozta létre, amely gyakran kiszakadt és szerencsétlenségek előidézője volt. (XXX. t. 3—4.) Ezért Kirner József rátért a Greener-féle zárszerkezet alkalmazására. Ifjabb Kirner József 1872 után készített és a Nemzeti Múzeum tulajdonába jutott két darab hátultöltős pisztolya külön említést érdemel. Tökéletessége, az alkatrészek megmunkálása, alapfeltétele a pisztoly működésének. A csőfar hátsó része kis mozdulattal felemelhető, ami által láthatóvá válik a töltényűr. (XXXI. t. 4.) Az űr előtti csónakalakú felületek a tölténynek a töltényűrbe jutását segítették elő. A töltény a töltényűr belső peremére, az ún. felfekvő peremre feküdt fel. A fegyver reteszelésekor a tölténykivető beleakadt a töltény peremébe, s amikor a kireteszelés megtörtént, a töltény automatikusan kihúzódott a töltényűrből. A reteszelést ennél a rendszernél a reteszelő vállak végzik. Ezeknek felemelkedését az elsütés pillanatában a lecsapódó sárkány akadályozza meg. Kirner másik fegyvere egyszerűbb. Hasonlít a fentebb ismertetett gyútűs fegyveréhez, amennyiben a pisztolykulcs ismét alkalmazást kap, azonban nem oldalmozgással, hanem vertikális irányú mozgatással végzi el a kireteszelést. (XXXI. t. 5.) A kireteszelés után a csövet lehajtjuk és hátul a kész töltényt a töltényűrbe tesszük. A cső felhúzása után a reteszelés megtörtént. (XXVIII. t. 3.) Ez a rendszer több vadászpuskájánál is alkalmazásban van. Kirner észrevette fogyatékosságait is. Egyik fegyverpróbája alkamával elmondja, hogy a szilárdan álló csöveknél a gáz az egész fegyverre érezteti hatását. A cső külön mozgást nem tud végezni. A lehajtható csövű vadászfegyvereknél a lőporgázok hatása másként nyilatkozik meg. Ugyanis a csuklószegek körül elmozduló csövek a csőkapcsok hatására reteszelnek, de mégis csekély hézag csaknem a legtöbb fegyvernél kimutatható. Ezáltal a lőporgázok nem nyomást, hanem ütést mérnek az alkatrészekre és így azokat kilazítják.

5

4 A Kirner család hagyatékának vizsgálatát nem végezhetjük el anélkül, hogy legalább egy-egy példányt külföldi és hazai mester-termékkel össze ne hasonlítsunk. Ez az összehasonlítás azért is szükségesnek látszik, mert a magyar fegyveripar nem fejlődött teljesen önállóan, hanem sokszor külföldi találmányt, újítást használt. Ha a fegyverek ágyazatát figyeljük, látható, hogy ugyanaz a típus Prágában, Innsbruckban, Liègeben éppenúgy megvan, mint Magyarországon. A különbség nem az ágyazat formájában, inkább díszítésében mutatható ki. A céllövő pisztolyoknál úgy, mint a vadászfegyvereknél, a stílusáramlatok 5

4 A Vadász Újság és egyéb vadászati szaklapok a lőporgázok káros hatásával állandóan foglalkoznak.