Folia archeologica 11.

Temesváry Ferenc: Egy magyar puskaműves család élete és működése

222 Temesváry Ferenc keveredését láthatjuk a Kirner-család fegyverein. Kirner György még empire motívumokat alkalmaz ugyan, de ennek alkalmazása nem kizárólagos. Feltételezhető, hogy egy-egy darabnál nem annyira a mester, mint inkább a. rendelő határozta meg a díszítő motívumokat. Ennek a lehetősége nyilvánvalóan megvolt, mert Kirner vésnököket és fafaragókat egyaránt az üzemen belül foglalkoztatott. Nem hanyagolható el az a körülmény sem, hogy Kirner György ugyanúgy, mint később fia és unokája, külföldi mesterek iskoláit is kijárta. Érthető, hogy a vésnöki munkák is nagyon sok esetben külföldi min1 • lakatlemez, 2- lakat-dió, 3-Jánc, 4: ütőrugó, 5 nyugvók, 6- dió -fedő, 7 : sárkány (kakas ) 39. ábra tákra emlékeztetnek. (XXX. t. 1.) Nincs tudomásunk arról, hogy az ágyazatot külföldről hozatták volna. Az anyag megvizsgálása azt mutatja, hogy inkább a dió- és ébenfát használják erre a célra. A kiállításokon szereplő példányainál a család csaknem kivétel nélkül paliszandert alkalmaz. Az átlagos fegyverek gyártásánál a körte és juhar ágyazatokkal is megelégszik. 1832 után, a társas cég idején, a pisztolyoknál a sima, vagy bordázott markolatot kissé kiszélesedő markolatgomb zárja be. Idősebb Kirner József a bordázott markolatot futó indaszalaggal díszítette. 1851-ben a londoni fegyverkiállításon indaszalagos, bordázott fegyverei nagy sikert aratnak. (XXXI. t. 3.) A Kirner fegyverek agyazása állandóan több típusban készült. Különösen a vadászpuskáknál látjuk a nagy eltéréseket a puskák agyai között. Ennek célja nyilvánvalóan az lehetett, hogy a gyár — előbb üzem — a legszélesebb igényeket is ki tudja elégíteni. Az előkelő mágnások, ha fegyvereiket nem külföldről hozatták, Kirnerrel saját testtartásukra készíttették azokat el.