Folia archeologica 11.

Temesváry Ferenc: Egy magyar puskaműves család élete és működése

216 Temesváry Ferenc csöveket dolgozta be fegyvereibe. (XXVIII. t. 2.) A készítmények egy része gondolkodóba ejti a kutatót. A damaszkolásnak új fajtája tűnik fel látszólag, amelyet hamis damaszknak nevezhetünk. Kétségtelen, hogy ilyen fegyverek Magyarországon a XIX. században voltak.

4

3 Azonban Kirner fegyvereinek beható vizsgálata megmutatta, hogy a cégjelzés mindig a damaszkra történt és nem fordítva. Igaz, hogy egyes darabokat Kirner barnított.

4

4 A család 1866-ban a csöveknél már alkalmazza az acélcsöveket is. A cég óvatos ezzel az anyaggal, mert 1866-ban egy acélcsöves vadászfegyverrel lőtt madárból csak a szárnyak maradtak meg; a közvélemény ellene foglalt állást. Ugyanebben az esztendőben H. Holland puskaműves Londonban már nagyban gyártja az acélcsöveket és közönséget is tud magának teremteni. Az acélcső elfogadását egyéb tényezők is elősegítették, ami elől Kirner sem térhetett ki. A gyérfüstü lőpor elterjedése is erősebb csöveket követelt. Külföldön Sir Joseph Whitworth és Thomas Killby csövein bizonyították be véglegesen az új lőpor és az új anyag használhatóságát. 1879-ben Lüttichben a nagy fegyverpróba központi kérdése a damaszkcső és az acélcső összehasonlítása volt. Ezen a próbán az acélcső teljes győzelmet aratott. A Kirner család a nyolcvanas években egyre több fegyverénél alkalmazza az új csöveket, de a damaszkcső a család egész történetét végigkíséri.

4

5 A Kimerek fegyverkészítményeinél igazolhatóan csak a század második felében találkozunk hátultöltő fegyverrel. Bár Napóleon már 1812-ben szabadalmat adott Pauli puskaművesnek a hátultöltő puska készítésére, és Dreyse 1831-ben Pauli elgondolásait felhasználva megalkotja hátultöltő puskáját, mégis a vadászok körében 1880-ban is vita tárgyát képezi az elöltöltővel szemben.

4

6 Megfigyeléseink szerint a hátultöltő fegyvereket a nyolcvanas években kezdi nagyobb ütemben gyártani. Erre a következtetésekre nemcsak a rendelkezésünkre álló fegyveranyag bizonyíték, hanem elsősorban azok a levéltári adatok, amelyek igazolják, hogy Kirner József, a család legfiatalabb tagja Londonból nagymennyiségű töltényt hozat Magyarországra a nyolcvanas években. Ezeket a szállításokat többször megújítja. Hangsúlyozzuk azonban, hogy már 1872-t megelőzően, de 1869 után is készít hátultöltő fegyvereket, amelyek közül a Rudolf trónörökös részére készített vadászpuska csaknem a legszebb darabok közé tartozik.

4

7 4

3 Az acélcső a damaszkcsövet a XIX. században nem váltja fel teljesen. A damaszkcső még 1910-ben is forgalomban van. Igaz, ekkorra már az acélcső egyrészét hamis damaszkkal látják el. 4

4 A barnító eljárás az ún. barnító folyadékkal történt. E folyadék a XIX. század legvégén állt: 4 rész vaschlorid oldat, három rész higanychlorid, három rész rézvitriol, három rész salétromsav, 80 rész víz oldat keverékéből. A letisztított puskacsövet háromszor bekenték vele, majd tíz napig tíz rész kénkálium és 900 rész vízoldatban áztatták, majd a legvégén lenolajjal bekenték. (Lakatosok Lapja 1898. 21. sz.). A lakatosok lapja a puskacsövek damaszkirozásához ajánlja. 4

5 A magyar vadászok ragaszkodtak a damaszk csövekhez. Még 1918-ban is Angliából hoznak „originál" csöveket. Anglia látva az angol damaszkcső nagy keresletét Lüttichből megvette a csöveket, Angliában bélyeggel látta el, s mint „original" angol csövet szállította vissza a kontinensre. Lenz, H.: Nimród 1918. 151—152. 4

6 Itt elsősorban a Lefaucheux fegyvereket bírálják erősen. Seenger X. F., Vadászlap. 1880. júl. 10. 4

7 Mivel a felirat azt mondja, hogy „Ö Császári és Királyi Fensége Korona Hercegnek legmélyebb hódolattal ajánlja Kirner József Pesten m. kir. udvari fegyvergyáros", a darabot még 1872 elé kell készítését illetően helyezni. Ltsz. 56. 5262. Magyar Nemzeti Múzeum.