Folia archeologica 11.

Temesváry Ferenc: Egy magyar puskaműves család élete és működése

Egy magyar puskám üves család élete és m üködé se 217 A legnagyobb nehézséget a család harmadik tagjának, vagyis a fiatalabb Kirner József korai termékeinek elválasztása jelenti atyja termékeitől. (XXI. t. 1—3.) Ugyanis mindketten a „Kirner József Pesten" feliratot használták. Az idősebb mester 1847-től, amikor felbomlott a Kirner és társa cég — a fiatalabb pedig 1872-ig. Az utóbbi nem apja halálakor kezdi alkalmazni ezt a cégjelzést, hanem már előbb, hiszen 1862-ben már ilyen feliratú fegyverek jelentek meg a világkiállításon. És, hogy ez a felírás valójában nem a két mester cégét jelentette, hanem a fiatalabb mester munkáját, azt a korabeli hírlapok igazolják. A vadász és céllövő pisztolyoknál 1847 és 1872 között oly lényeges változás nem történt, aminek alapján a két mester alkotását szétválaszthatnánk. Szerencsésebb helyzetben vagyunk a vadászpuskáknál, ahol már levéltári adatok alapján lehetséges a szétválasztás. 1872 után kezdődik a fegyverek kormeghatározása szempontjából az a lényeges szakasz, amelvben a feliratok „Kirner József Budapesten", illetőleg „Kirner József es. kir. udvari puskamiives" feliratok szerepelnek. (XXXI. t. 4—5.) Ebben a szakaszban a cső anyaga változatlanul damaszk, illetőleg acélból készül. A céllövő pisztolyoknál azonban csaknem teljesen elhagyja a damaszk csövek alkalmazását. A század végén a pisztolyoknál is megjelenik a hátultöltős rendszer. A három nemzedéken keresztül a célzás pontosságát mindig igyekeztek tökéletesebbé tenni. Kirner György budai műhelyében a célgömböt a célgömb tőkével együtt a csőre, a jelzővonalak közé forrasztja. Csappanós irányzékot használ, amelynek segítségével két távolságra teszi lehetővé a pontos lövést. Érdekes, hogy amikor Pestre átköltözik, lényegében a fejletlenebb egyállítású irányzékhoz tér vissza, azonban a jóval fejlettebb rendszerű célgömb feldolgozására rátér. A célgömböt a célgömb tőkével a fegyverre az ún. ékelési rendszerrel szereli, amelynél a célgömb a cső hossztengelyére merőlegesen ékelődik be. Ekkor már felismerte a rendszer nagy előnyét a másik felforrasztott rendszerrel szemben, hiszen a fegyver belövésénél a célgömb többszöri állítását segíti elő. A célgömbök elhelyezésében és az irányzék szerkesztésében ezután évekig nem történik változás. Kirner és Fia cég ugyanúgy használja, mint idősebb Kirner József élete végén. A fiatalabb Kirner József remekein tűnnek fel és tökéletesednek a csavarmenet segítségével vertikálisan mozgó irányzékok, amelyek már az irányzéklemez oldalán képzett jelzések segítségével több távolságra könnyen beállíthatók. Ez a rendszer elsősorban a céllövő pisztolyokon nyert alkalmazást. A vadászpuskák legnagyobb részén célgömb ugyan van, de a kétcsövű vadászfegyvereknél irányzék nincs. Az egycsövű golyós csöveknél az ékelt csappanós irányzékot már 1869 előtt is használják. Kirner József a XIX. század legvégén viszonylag már modernebb, állítható irányzékot használ, de felszerelése nem a sárkány mögé, hanem az elé történt. (XXXI. t. 5.) A céllövő pisztolyok és vadászfegyverek között különbséget kell tennünk fúrásukat illetően is. A vadászpuskáknál külön csoportba kell osztanunk a sörétes és golyós példányokat. (XXVIII. t. 1—3.) A céllövő pisztolyoknál Kirner György a huzagolt csövet már Budán használja. Ennek ellenére a „Kirner és fia" jelzésű fegyverek között jelentős számban találunk sima csövet. A csövek nagy része idebaza készült. A külföldi csöveken, vagy legalább is a csövek legtöbbjén ugyanis próbajegyek vannak.