Folia archeologica 11.

Temesváry Ferenc: Egy magyar puskaműves család élete és működése

Egy magyar puskám üves család élete és m üködé se 215 jelentős mennyiségben készített kovás puskákat is. Sajnos, ilyen készítményekkel ezideig még nem találkoztunk. Annyi azonban bizonyos, hogy 1818 előtt, vagyis a gyutacsos rendszer megjelenéséig, már az egyik legjelentősebb fegyverkészítők közé tartozott. A gyutacsos rendszer megjelenésével már megjelennek a fegyvereken a felírások is, amelyeknek segítségével az idős mester vándorlását is követni tudjuk. Fegyvereinek egy részén „Kirner in Ofen" felírást találunk. Ezeket a fegyvereket még Budán készítette 1818 után, de 1827 előtt. (XXVII. t. 1.) Ezeket a fegyvereket csaknem kivétel nélkül nyolcszegletesre dolgozta ki. A cső megmunkálása nem szabályos vastagságú. A far és a torkolat közelében kissé kiszélesedik. Amikor átköltözik Pestre, a feliratot a fegyvereken megváltoztatja. Ebben az időben is két szakaszt kell a legidősebb mester életében feltüntetni. Az első időszakban önállóan dolgozik, a második szakaszban — 1832—1869-ig — már fiával együtt társas céget alkot. Az első szakasz fegyvérkészítményéin a feliratok két esetben változnak. Az első eset az átköltözés ideje, vagyis 1827, míg a második 1829, vagyis amikor a „Kirner A Pest" felirat „Kirner György Pesten" felirattal cserélődik ki. (XXVII. t. 4, 3.) 1832-ig a Kirner fegyverek elsősorban egyszerű díszítésükkel vonják magukra a figyelmet. 1832-től, amikor Kirner György segéddé fogadja József nevű fiát, új gazdag szakasz kezdődik a Kirner fegyverek történetében. A csövön ebben a szakaszban kétféle felírást találunk. „Kirner és Fija Pesten" illetőleg „Kirner és Fia Pesten". (XXIX. t. 1—4.) A magunk részéről a „Kirner és Fija" jelzésű fegyvereket, ha pontos kormeghatározónak nem is tartjuk, mégis régebbinek véljük.

4

0 A meggazdagodott család akkor már a csöveket és egyes alkatrészeket külföldről hozatja. A behozatal iránya főleg Lüttich, de a franciaországi és angliai mesterek termékei sem ismeretlenek előttük.

4

1 A belga készítmények előnybenrészesítésének legfőbb oka az, hogy Kirner József 1862 előtt is több esetben hosszabb időt töltött Lüttichben, itt még a harmincas évek elején eltanulta a legmodernebb fegyvergyártási eljárásokat. Hazatérve — 1835 körül — a legfejlettebb technikával készíti a damaszk csöveket. Egyik leírásában elmondja, hogy eltanulta a belga mesterektől, hogy acél és vas pálcákból sodrásokat készít, ezeket pálcákká kovácsolja, amelyeket azután a damaszk minőségéhez képest egyenként zsinór módjára fonva 4—6 pálcát egy lapos négyoldalú hasábbá kovácsol. Ezeket a lapos hasábokat izzó állapotban henger köré tekeri, összekovácsolja és hideg állapotban kifúrja és esztergályozza.

4

2 Már 1848 előtt alkalmazzák nagy sikerrel fegyvereiken a szalag, angol, Laminett Bemard és a rózsa damaszkot. Fegyvereinek értékét az üzem azáltal tudta jelentősen növelni, hogy a legtöbb esetben a rendkívül pontos, szabályos damaszk-vonalú 4

0 Egyes elgondolások szerint a „fija" kifejezés a segédek tudatlanságából kerülhetett a fegyverekre. Kétségtelen azonban, hogy a XVIII. század végén, a XIX. század elején a „fija" és „fia" kifejezés egymás mellett használatos. 1842 után a „fija" kifejezés az irodalomból egyre jobban kiszorul. 4

1 Érdekes megemlíteni, hogy Lüttich, am

ely a régi mintákat változatlanul használj

a még 1862-ben kovás fegyvereket gyárt Kisázsia, Afrika, Brazília, Keletindia részére: Ifj. Kirner ]., Vadász és Versenylap. 1862. 346. 4

2 Ezzel a kérdéssel Kirner József éveken keresztül foglalkozott. Vadász és Versenylap. Passim.