Folia archeologica 11.

Temesváry Ferenc: Egy magyar puskaműves család élete és működése

210 Temesváry Ferenc a korabeli napilapok azonban Kirner remekeit első helyre állították.

1

3 Kimer maga is kiutazott a kiállításra a fegyverremekek tanulmányozására. Mint kiállító ezt minden nehézség nélkül megtehette. A tapasztalatokat felhasználva, az 1852-es new-yorki világkiállításon is résztvett. Megjelenésével nemcsak a magyar műipart támogatta azáltal, hogy bebizonyította a magyar műipar kiválóságát, de saját megrendeléseit is külföldi cégekkel a helyszínen tudta megbeszélni. Ekkor Kirner már 10 emberrel dolgozott. Fiát, az ifjabb Józsefet 1852-ben inassá fogadta, s négy év múlva, 18 éves korában felszabadította. Ezidőre esik a Lefaucheux mintájú fegyverek magyarországi térhódítása. 1854-ben még csak kísérleteznek ezzel a fegyverrel.

1

4 A szakvéleményt elsősorban a nagy népszerűségnek örvendő Kirnertől kérik, akit 1854-ben érdemei elismeréséül a Pesti Céllövő Társaság főlövészmestere címmel is kitüntettek. A megfigyeléseket Kirner 1858—1860-ig végezte. Szaklapokban részletesen ismertette a fegyver előnyeit és hátrányait. E fegyvertípust maga is gyártotta, de állandóan hangsúlyozta, hogy a Lefaucheux töltények rendkívül veszélyesek a perem felső részén elhelyezett „gyupecek" miatt. A Lövölde megnyitása idején — 1860 — amelyben Kirner tevékenységének óriási szerepe van, már a Lancaster fegyverek előnyeit vitatja. 1862-ben a Lefaucheux fegyverek lövedékeit ugyan új rendszerrel építették fel, vagyis a gyupecek a perem középső részére került, mégis Kirner a Lefaucheux és Lancaster fegyverek módosított fajtáját, az ún. Schneider-féle rendszert vélte a legjobbnak.

1

5 Ezidőben lép a nagy nyilvánosság elé a legfiatalabb Kirner. Ez az időpont a Kirner fegyverek keletkezésének pontosabb meghatározása miatt igen lényeges. Igaz, hogy Kirner György — tehát az üzem alapítója — 1847-ben meghalt, de az akkor még nem jelentette a „Kirner és Fia" cégjelzés megszűnését. Amikor az üzemet újra szervezték, 1851-ben a cégjelzés átváltozott

1

6 „Kirner József Pesten" cégjelzésre. így a Kirner és fija (vagy fia) jelzésű fegyvereket az 1832. és 1851. évek közé kell helyeznünk. Azonban 1862-ben a fiatalabb József is önálló termékeket készít. À cég jelzése mégsem változik. így nehézséget jelent tehát a Kirner József feliratú fegyverek szétválasztása 1872-ig, vagyis Buda és Pest egyesítéséig. Az idősebb Józsefet 1861-ben szélütés érte. Az üzem vezetésében most már csak korlátozott mértékben tudott résztvenni. Érdemei azonban nem homályosultak el, hiszen az Ipar és Kereskedelmi Kamara és a Fővárosi Törvényhatósági Bizottság tagjai közé választotta. Az 1862-es világkiállítás anyagának létrehozásában már csak kis része lehetett. Az 1862-ben megrendezett világkiállításra Kirner nagy gonddal készült, amit a kiállításra szánt fegyveranyag leírása teljes mértékben igazol is. A kiállításon Kirner maga is megjelent, bár elég későn. A magyarországi fegyverkészítőket és a hazai vadászokat tájékoztatja a kiállítás anyagáról. A világ fegyverkészítő eljárásait egészen pontosan ismeri s alkalmazza is. A korabeli lapok is elismerik, hogy Kirner a kiállításon gyártmányaival a magyar fegyveripart akarta képviselni. Kirner beszámolója azonban elárulja, hogy ez az igyekezete nem járt sikerrel. Ugyanis a kiállítás termeiben Magyarország 1

3 Pesti Napló, 1851. 369, 381. 1

4 Kirner J., Vadász és Versenylap 1868. 263. 1

6 Ez a rendszer a fegyver kinyitását a ravaszkengyel alá, vagy elé forduló fegyverkulccsal végezte el. 1

6 Nem lehetetlen, hogy a cégjelzés kicserélődése már 1850-ben megtörtént.