Folia archeologica 11.
Temesváry Ferenc: Egy magyar puskaműves család élete és működése
Egy magyar puskaműves család élete és működése 211 fegyveriparát az osztrák készítményekkel elkeverték és így háttérbe szorították. „Nem elég — írja Kirner — hogy az ember csak oda küldje gyártmányát és kiállítsa, aztán felé se nézzen többé, hanem ugyancsak kell ám mozogni, hogy a bírálati jegyzőkönyvek lezárása előtt fennhangon kürtöljük reclamatiónkat..." 1 7 Magyarországra visszatérve újabb fegyvertani kérdésekkel foglalkozott, s a Lancaster puskát igen élesen bírálta. E puska gyártását vadászati célokra nem javasolta, mert — miként hangoztatta — nincs közönség, amely szívesen használná. Maga is elismerte, hogy e fegyverek kivitele az ízlés és a forma hiánya és nem utolsó sorban nehéz és alkalmatlan kezelésük miatt az éles bírálatok jogosak. 1862-ben kísérletet tett a Lancaster-féle fegyverek módosítására, de a nagy anyagi áldozatok befektetése ellenére sem járnak eredménnyel próbálkozásai. Ugyanebben az évben behatóan tanulmányozta Stanton rendszerét. Megteszi észrevételeit és fegyvereit módosítja. Eddig Stanton rendszere a fegyver kulcsát a fegyver alatt jobbra tolta a nyitáskor. Kirner e rendszer helyett a függőlegesen fekvő kulcs rendszerét alkalmazta. 1 8 Ugyancsak még ez évben jelentős összegeket áldozott az egységes és elfogadható töltények kialakítására. 1 9 Ez az időpont nem véletlen. Ugyanis már Európa-szerte megindult a nagy újítási mozgalom a legtökéletesebb fegyverek és töltények elérésére. E folyamat különben kibontakozik a Poroszország és Ausztria közötti nézeteltérések idején, 1866-ban, illetőleg az ezt követő években. 2 0 1862-ben Kirner az üzletet ismét bővítette. Ekkor már nemcsak fegyver készítésével és árusításával foglalkozott, hanem „ajánlja magát egész termek bebútorozására", írószerek, szivartartók, fegyverfogasok és állványok szállítására ugyanúgy, mind vadászkések és ebzsinórok készítésére. Gyártmányai nem olcsók, hiszen 1865-ben egy Lefaucheux puska már 60 forintért kapható volt a Kirner puskák 100 forintos árával szemben. Idősebb Kirner József ekkorára az üzlet vezetéséből már csaknem teljesen kiszorult. Idejének jelentős részét a Pesti Polgári Lövészegylet vezetése foglalta le. 2 1 1869. május másodikán ismét agyvérzést kapott, amely halálát okozta. A gyászjelentés is alátámasztja feltevéseinket, hogy betegsége óta (1861-től) fia vezette az üzemet. 1869-ben ismét a töltények egyszerűsítésére fordítja a figyelmét. A vadásztársadalom a töltények egyenetlen idomát kifogásolta a korabeli külföldi és hazai gyártmányoknál. Kirner a drága és bizonytalan Schneider 1 7 Ifj. Kirner ]., Vadász és Versenylap. 1862. 381. 1 8 Ebből a típusból sajnos csak kevés emlékünk van. A 60-as években túlsúlyban levő oldalkulcsos rendszert alkalmazza, mivel jóval nagyobb volt a magyar vadásznak a bizalma e fegyvertípus iránt. 1 9 Dreyse 1836-ban már a tölténybe épített gyutacsot alkalmazza. 1850 körül az amerikaiak a fémhüvelyekre térnek át, s ezzel lerakják a sorozatfegyverek megvalósításának alapjait. Vö. Vadász és Versenylap 1866. 635. 2 0 Poroszország kivételével a hátultöltő fegyvereket ezideig nem tartották megfelelőnek. Katonai célra Európa egyik állama sem fogadta el. 1866 után Franciaország kiadta a jelszót „Mindenáron hátultöltő fegyvert". Ekkor Franciaország visszatért a Chassepot puskájával a Dreyse-féle gyutűs puskához. Kirner élesen bírálja ezt a megoldást. Nézeteit az 1868-ban tartott nagy francia katonai gyakorlat teljes mértékben igazolta. Ifj. Kirner ]., Vadász és Versenylap; 1868, 296. 2 1 Budapesti 1. sz. Állami Levéltár. Tanácsi iratok. V. 1073. 1868. •4*