Folia archeologica 11.

Gábry György: Brandenburgi Katalin virginálja

180 Gdbry György Marcus Stern, questor argenti Posoniensis a Comitissa vidua Bethleniana in nundinis Debreciensibus pro septingentorum florenorum valoris argento neoelaborato cambiavit, et pro septingentis octuaginta florenis cessit, hereditatam a maioribus Bethlenianis, qui illám Catherinae Brandenburgicae, Principissa Transylvaniae propriam fuisse asseruerant."

4 Ennek a szóbeli közlésen nyugvó hagyománynak az alapján tartják a virginált az iktári Bethlenek, illetve Brandenburgi Katalin hangszerének. Áttérve mostmár a szorosabban vett hangszertörténet területére, az eddigi utalásokból is kitűnik a típus meghatározásának bizonytalansága. A Pulszky-féle ismertetés „clavi-cymbal"-t (francia változatában ,,clavecin"-t), Entz Géza tanulmánya „clavicembalo"-t, a Jankovich-leltár pedig „clavicembalum"-ot emleget. Jankovich maga sem lehetett tisztában e típussal, mivel egy korábbi — gyűjteményéről szóló — értekezésében

5 meg éppenséggel „clavicordium"-ról ír; az 1938-as múzeumi vezető is ez utóbbi típusra: „clavichord"- ra utal.

6 Mint látjuk, itt különböző hangszer-nevek szerepelnek, különböző hangszer-típusok jelölésére. Azonban a hatféle kifejezés voltaképpen két típusra vezethető vissza: a cembalo (németül Klavizimbel) és a clavichord (németül Klavichord) szerkezeti elvére.

7 A cembalo-elvű hangszerek mechanikai lényege az, hogy a húrokat toll-, vagy bőrdarabka (Federkielchen, Lederstückchen) pengeti, a billentyűkre függélyesen mozgó közvetítő-léc (Docke) segítségével. Ezzel szemben a clavichordnál a húrokat a billentyűk végére erősített fém érintők — tangensek — megütik alulról (ezáltal módot nyújtva a játékosnak a zenei affekció kifejezésére). A tulajdonképpeni kalapács-zongoráknak (németül Hammerklavier) e két szerkezeti elődje formájában is eltér egymástól. A cembalo-típus rendszerint szárnyalakú, míg a clavichord téglalapalakú. Azonban a nagyobb, lábakon nyugvó hangszerektől döntően elkülönülnek a kisebb, láb-nélküli, asztalra helyezhető variánsok (ez utóbbiak mindenekfelett praktikus célokat szolgáló, házi használatra szánt változatok). Ebben a hangszer-csoportban már csak ritkán találjuk meg a szárnyalakú (flügeiförmig) kiképzést. A clavichord-elvű kisebb hangszereknek külön neve nincsen, egészen más azonban a cembalo-elvű kisebb hangszerek helyzete; ezeknek a hordozható, kisméretű típusoknak több — főleg a formai eltéréseket jelölő — elnevezése ismeretes, melyeknek typologiai elkülönítése meglehetős nehézségekbe ütközik. Az egyes variánsok meghatározásánál a szakemberek véleménye néhol eltérő. Nekünk az a feladatunk, hogy a virginal-típus lehető legpontosabb definícióját nyújtsuk. A kiváló organologus C. Sachs meghatározása inkább negatív jellegű: — „Aus diesem Grunde fassen wir unter dem Wort Spinett — vom ital. spinetta = strumento da spinetta, Dörnchen-, Kielklavier - so, wie es das 18. Jahrhundert tat, alle nicht flügeiförmigen Kielklaviere zusammen, gleichviel ob sie 4 Lásd a kéziratos Jankovich-leltár (1838—40) V. 243. jelzetének leírását. 5 W. id. Jankovich M., Magyar hajdankor emlékei. (Pozsony 1835) 13. 6 Lásd: Vezető a történeti gyűjteményekben. (Bp. 1938) 78. 7 Lásd: Sachs, C., Reallexikon der Musikinstrumente. (Berlin 1913) с. kiadványának vonatkozó cikkeit.