Folia archeologica 11.

Kalmár János: Hegyestőr és lóra való pallos a magyar huszár szolgálatában

Hegyestó'r és lóra való pallos a magyar huszár szolgálatában 159 A gráci Hadszertárban őrzött, Nyugaton készült hegyestőrök markolatgombjai követik a korabeli kardok gombjainak formáit; rendszerint gerezdekre osztott tojásdad vagy körtealakú, spirálisan átcsavart markolattal. Keresztvasuk mindkét szára a penge felé hajlik alá, majd pedig hosszan a pengével párhuzamosan fut. Keresztvasgombjuk ellaposodó rombuszalakú, tehát a Nyugaton használt tőrök keresztvasainak formáját követi. E nyugati tőrök U-alakban meghajlított keresztvasai az ellenséges kardpenge lefogására voltak alkalmasak. Ugyanígy hajlanak le az 1480 körüli években használt hazai kardok keresztvasai is. Ezeket a hegyestőröket a hadszertári inventárak magyar fajtaként könyvelik el. Pengéjük kétélű.

6 (32. ábra a.) Magyarországi eredetűnek tekinthetjük a gráci Hadszertár azon hegyestőr fajtáját, amelynél a markolatgomb osztott körtealakú, keresztvasa vízszintes helyzetű, zárt 8-as alakúvá idomul. Ez a keresztvas forma a XV. századi kardok keresztvasaiból adódott, amelyek Magyarországon általában használatban voltak a XVI. század elejéig. Kétélű pengéjük kb. egy méter hosszúságú volt. Ez a hegyestőr is a magyar fajtákhoz van sorolva a Hadszertárban.

7 Ilyenfajta XVI. századból származó példányokat őriz a Történeti Múzeum fegyvertára, a kecskeméti és a szegedi múzeum gyűjteménye is. A pengék hossza egy méter körüli, gombjuk gerezdekre vagy spirálisan osztott, körtealakú, markolatuk is vashuzallal, spirálisan körülcsavart. (XX. t. 2.) Fekvő 8-as alakú keresztvasuk vagy teljesen zárt, vagy nyitott, kis gombban végződik. A pengék vagy rombusz keresztmetszetűek, vagy pedig négyélűre kialakítottak. Szélességük 14—24 mm, vastagságuk 11—-12 mm, tehát az aránylag « Uo. 38. 7 Uo. 74.