Folia archeologica 11.

Kalmár János: Hegyestőr és lóra való pallos a magyar huszár szolgálatában

158 Kalmár János divatba, amikor is a sodronyinget széltében felváltja a vaslemezből készült vértezet. A hegyestőrt helytelenül a németből való szolgai fordítás alapján páncél­szúrónak is nevezik. Magyar neve a XVI. század eleje óta hegyestőr. így találjuk ezt pl. II. Lajos király fegyvertárában az 1528. évi összeíráskor: unum gladium hegyes simplex. 1 1645-ben Horváth Mihály özvegye, Abaffy Mária vallja végrendeletében: item, maradt volt énnálam János király hegyestőre, zomán­cos. 2 A limitációk említik a XVI. században a négyélű hegyestőrt. A XVII. században Kassán az árszabás szerint a csiszárok készítenek szablyát, pallost, sásélű és négyélű — másképpen négyszögű tőröknek nevezett — hegyes­tőröket csetneki és iglói vasból. Sásélűnek nevezik a háromélű pengét. 1690-ben a kassai csiszárok megújított céhlevelének harmadik artikulusa így hangzik: „mindenekelőtte pedig az becsületes czéhben annectáltatnék, tartozik az ő mesterségit nyilván megmutatni és három remeket csinálni, első egy tisztességes hegyestőrt... " 3 1546-ban a hegyestőröket a huszárságunk kezében rendszeres használat­ban találjuk. Faleti Jeromos, Don Francesco estei herceg követe értesít bennün­ket erről, aki I. Ferdinánd udvarában tartózkodott. Mint szemtanú írta le a mühlbergi ütközetben Horváth Bertalan magyar huszárjainak rohamát. A huszárok lándzsáikkal és pajzsaikkal csodálatraméltó ügyességgel tudtak bánni, sisakjaik vizir nélkül valók, ehelyett egy arasznyi vas van elöl a sisa­kon, mely mindig feltolva tartatik, míg a lándzsáikkal az ellenségre nem rontottak s oly közelre nem jöttek, hogy kardhoz, vagy fokoshoz kell nyúl­niok, melyet (ti. a kardot) rapier helyett használnak közönségesen." 4 A hegyestőrt nyugati átvételként kezeljük és bár Nyugat-Európában a XVI. század második felében megszűnik a használata, mégis Magyarországon a XVIII. századig megtartja huszárságunk. Hogy a hegyestőr fejlődését nyomon követhessük, a markolat és a kereszt­vas alakulását vesszük figyelembe. A gráci Hadszertárban levő inventáriumok 1594-től 1598-ig, majd az 1627. és 1647. évben tüntetnek fel magyar hegyes­tőröket. Aránylag kevés számban, mindössze 30—40 darab van raktáron a Hadszertárban. 5 A XVI—XVII. századbeli fegyverzeteknek leggazdagabb gyűjteménye a gráci Hadszertár. A Hadszertár akkor emelkedett legnagyobb jelentőségre, amikor az akkori felsőszlavon végvidék, Zágráb, Kőrös, Ivanics, Kapronca és az egész Dráva és Adria közötti vidék a gráci generalátus alá került. Innen szervezték a török elleni védelmet. A Hadszertárt 1642-ben építették II. Ká­roly főherceg idejében. A Hadszertár számtalan magyar fegyvert tartalmaz, amit a kölcsönösen kifejtett török elleni védelem tett szükségessé. Innen szerelték fel mind a német, mind a magyar csapatokat a török elleni háború idején. Szükséges volt a magyar huszárfegyvereknek is Grácban való tárolása, hiszen a török könnyűlovasságnak, a spáhiknak, a magyar huszár volt az egyetlen méltó ellenfele. 1 B. S., Tört. Tár 1890. 367. 2 Kemény L., Arch. Ért. 23 (1903) 300. 3 Ua., Arch. Ért. 31 (1911) 80. 1 Károlyi A., Sz 11 (1877) 842. 6 Pichler, F., Das Landeszeughaus in Graz. (Leipzig 1880) 71.

Next

/
Thumbnails
Contents