Folia archeologica 11.

Éri István: Gótikus agyagnegatívok a nagyvázsonyi Kinizsi-várból

Gótikus agyagnegativok a nagyvázsonyi Kinizsi-varból 147 tátott ábrákon az 5. alatti kivételével sehol sem találkozunk ezzel a kétségtelenül „humánusabb" ábrázolásmóddal. Ahogyan a többi agyagnegatív esetében, a mi darabunknál sem sikerült a jelenet közvetlen előképéül szolgált rajzot, vagy festményt felkutatni. Ez nem jelentheti azonban azt, hogy ilyen egyáltalán nem lehetett. Hiszen, ahogyan a XVI. századi érem és plakettkészítők gyakorlatából is látjuk, ez a másolás magátólértetődő dolog volt.

23 (26. ábra 2.) A bemutatott XV. századi ábrázolásokat (Limbourg miniaturáját leszámítva) nem tekinthetjük előképnek. Inkább a korai fametszetek kezdetlegességével a Formschneiderek mesterségbeli fölényét állíthatjuk szembe. A metszetek egyike, (27. ábra 1.) az első, dúcról nyomott Biblia Pauperum egyik lapjának részlete. 1475—80 körül készült, Lyonban nyomták, de a rajzok a Rajna vidékére, Flandriára utalnak.

2

4 A másik 1487-ben, Velencében készült.

2

5 (27. ábra 2.) A három jelenet elhelyezésével még talán ez közelíti meg legjobban negatívunkat. 2

3 Figyelemreméltóak Katz észrevételei, melyeket az éremkészítés különféle előzményeiről (elefántcsont- és gyöngyházplakettek, zarándokjelvények, amulettek, brakteáták); illetve a metszetek „leutánzásáról" előad. (Példaként mutatom be a 26. ábrán 2 alatt Georg Pencz metszete alapján 1557-ben készített érmet.). Véleménye szerint a XVI. századi érchegységi érmek egyrésze a korábbi bibliaillusztrációk (pl. Biblia Pauperum) folytatásának tekinthetők. Ehhez hozzátehetjük, hogy az előzmények között, éppen az érem- és pecsétkészítéssel közös vonatkozások miatt nem jelentéktelen a Formmodelek szerepe sem. Katz, D'

e erzgebirgische Prägemedaille des XVI. Jahrhunderts. (Praha 1931) 15—16, 25, 187. LXIII. t. 5. — Az érmészeti szakirodalomban való útbaigazításért Huszár Lajosnak tartozom köszönettel. 2

4 Schreiber, W. L., Biblia Pauperum. (Strassburg 1903) XIV. t. 2

5 Kristeller, P., Eine Folge venezianischer Holzschnitte aus dem XV. Jahrhundert im Besitze der Stadt Nürnberg. (Berlin 1909) XV. t. — A 29. ábrán bemutatott Brosamer metszetet 1. Hollstein, F. W. H., German engravings etching and woodcuts ca 1400.—1700. IV. (Amsterdam é. n.) 245. — Jellemző egyébként a kísértés-jelenet grafikus ábrázolásainak ritkaságára, hogy a 27—29. ábrákon bemutatott metszeteken kívül alig találunk többet. A Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályának könyvtárában átnézett tetemes anyagban mindössze még három metszetet találtam, de ezek is csak az első jelenetet ábrázolták. Schreiber, W. L., Holzschnitte mit Darstellungen aus dem alten und neuen Testament, den apokryphen Evangelien und biblischen Legenden. (Leipzig 1926) 48. 133. b-c. és Strachau, ]., Early bible illustrations. (Cambridge 1957) 121. ábra. A kiadott metszetanyag áttekintésében R. Kaposy Vera volt segítségemre. IO»